Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Vajda Lajos halálára

„Vajda Lajos nem első, de nem is utolsó áldozata a szerencsétlen hazai körülményeknek: a szegénységnek és a szellemi közönynek, tunyaságnak. Voltak és lesznek is még elegen hasonsorsúak.”

2018. november 10-én nyílik Szentendrén nagyszabású kiállítás Vajda Lajos és Vajda Júlia festményeiből és rajzaiból. Ebből az  alkalomból Vajda Lajos egykori barátjának, a méltatlanul elfelejtett kiváló művészettörténésznek, Kállai Ernőnek Vajda halálakor írott hátborzongató esszéjét közöljük a DRÓTon.
 
Kállai Ernő:
 
Egy festő halálára
 
(Vajda Lajos)
 

Világok között

Vajda Lajos élete és művészete | 2018. november 11. – 2019. március 31.

Mikor utoljára láttam Vajda Lajost, néhány nappal a halála előtt, tüdővész emésztette, lázas testével már csak hanyatló emléke volt önmagának, de szelleme még ébren világított abban a beszélgetésben, mely különböző festőkről, legfőképpen Pablo Picassoról szólt közöttünk. Vajda nemrégiben látta azt a New Yorkban megjelent, szép monográfiát, mely a spanyol mester művészetét méltatta. Figyelmét különösen egy korai festmény reprodukciója ragadta meg. A kép a posztimpresszionizmus stílusában, munkáskülsejű szerelmespárt ábrázolt, a háttérben egy párizsi utcával. A férfi és a nő alakja a szoros ölelésben összefonódva, a sejtelmes, elmosódó ábrázolás révén nem két embernek, hanem két lénynek látszott, mely világfeledten magába merülve, kísértetes fantom módjára magasodott az utcai környezet fölé. A festői megjelenítés a valóság mezében döbbenetes erővel idézte a szerelem földöntúli mélységeit, örök szédületét, emésztő és boldogító gerjedelmét.

Vajdát a látomás sugalló ereje, a sejtetés plaszticitása foglalkoztatta. Nem győzte csodálni azt a kifejező ornamentummá, beszédes arculattá lényegült formát, amely a szerelmespár ölelkezésében mutatkozott. A látomás stílusában a maga művészetével rokon érzelmi távlatokra ismert.
 
Jogosan érezhette hogy ez a rokonság az ő művészetére is fényt vet, melynek lényege szintúgy a jelképpé mélyült és szellemült formák rendkívüli sugalló erejében, plaszticitásában rejlik.
 
Szegény, halálosan beteg Vajda Lajos, aki amúgy is már csak fél lábbal volt a földi világban, Picasso képéről beszélve, csillogó szemmel szőtte az eszmei szálakat, melyek révén magát egy végtelenül nagy sugarú művészi világhoz tartozónak tudta.
Betegágyának nyomorúsága közepette, tűnő életének, élethossziglan viselt, küzdelmes szegénységének sok nyomasztó emlékével terhelten is érezte, hogy ez a művészeti világ örök hazájául adatott, és hogy ezen a szellemi birtokon belül erős gyökeret sikerült vernie, csorbítatlan honpolgári jogokat sikerült szereznie. E szellemi távlatok világában nem kellett egyedül éreznie magát: bőven voltak benne ősei, rokonai, társai.
Ezekről a dolgokról beszélgetve magam is elfelejtettem, hogy olyan embert látok magam előtt, kinek napjai meg vannak számlálva. De mikor látogatásom végeztével kezet szorítottam Vajda Lajossal, és kezének forró, erőtlen fogását éreztem, elszoruló szívvel tudtam: többé nem látom élve. Jobbulást kívántam neki, és ezt mondtam: „viszontlátásra”, de alig bírtam a szeme közé nézni…
Egy hét múlva temették. Felesége és néhány festőbarátja kísérte ki a temetőbe. A temetés után egyikök lakásába gyűltek össze, és gramofonlemezekről végighallgatták Beethoven hegedűversenyét, mely Vajda kedvenc darabjai közé tartozott…
 
- De hát mit is festett ez a Vajda Lajos? - hallom nem egy olvasómat kérdezni. - Azt sem tudtam, hogy a világon volt, nemhogy a képeit láttam volna.
Csakugyan egy halott festőről emlékezem ezekben a sorokban, akinek nevét még a céhbeliek közül is csak kevesen ismerték, művészetét pedig még kevesebben becsülték. Hogyan várhatnám hát, hogy a közönség tudja, kiről van szó, és hogy milyen jogon kérem figyelmét egy számára ismeretlen festő soha nem látott műveinek méltatásához?
Vajda Lajos figyelmünket érdemli, mert alig ismerten is a fiatalabb magyar festőnemzedék legkiválóbb tehetségei közül való volt. Megérdemli, hogy neve és művészete ne kallódjék el. Másrészt
 
sorsa annyira jellegzetesen hazai művészsors, hogy ezért is föl kell jegyeznünk, intő például.
 
Bár ugyanakkor jól tudjuk: minden hiába. Vajda Lajos nem első, de nem is utolsó áldozata a szerencsétlen hazai körülményeknek: a szegénységnek és a szellemi közönynek, tunyaságnak. Voltak és lesznek is még elegen hasonsorsúak.
Vajda Lajosnak harminc-egynéhány éves korában meg kellett halnia, mert beteges, gyönge szervezete nem bírta el a fáradalmakat, és mert a nincstelenség nem engedte, hogy a tüdőbajával ágynak dőlő művész kellő gyógykezelésben és ápolásban részesüljön.
Sorsának ez az oldala, sajnos, nagyon is egyszerű és érthető. Jóval bonyolultabb az a kérdés, hogy
 
miért kellett művészetével annyira elszigetelten és ismeretlenül maradnia, noha ez a kérdés is igen jellegzetesen hazai körélményekre tapint.
 
Vajda Lajosnak nem volta arra pénze, hogy kiállító-helyiséget béreljen magának, szánalmasan összezsugorodott művészeti nyilvánosságunk elé pedig másként nem juthatott. Műtermi kiállításokkal kellett beérnie, miknek alig akadt néhány látogatója és amiket a kritika sem méltatott figyelemre.
 
Művészetét a közöny és a meg nem értés légüres tere vette körül, noha ez a művészet jelentős értékű, aminek idővel a műértők szélesebb köre is tudatára fog ébredni.
 
Egyelőre persze elég annyit mondanom, hogy Vajda Lajos az ún. „absztrakt” festők közé tartozott, és máris bizonyos lehetek benne, hogy elítélőleg vélekednek róla olyanok is, akik festményeit és rajzait nem is látták. Pedig éppen ezek az absztrakt alkotások a végletekig telítve vannak az élet konkrétumával és a forma plasztikus kifejezőerejével. Hogy ez ideig csak a művész néhány barátja és híve érti és értékeli őket, semmit sem von le jelentőségükből, viszont annál szánandóbb jele a kortársak szellemi rövidlátásának és satnya képzeletének.
Az is jellemző művészeti életünk fáradt légkörére, hogy Vajda Lajos és általában az „absztrakt” művészet munkái elől modern művészeink közül is sokan elzárkóznak. Némelyek ezt az elzárkózást látszólag fölényes gesztussal indokolják, mondván, hogy hiszen „az ilyesmin már régen túl vagyunk”. Kivált olyanok tetszelegnek ebben az álfölényben, akik valamikor, ifjabb éveikben maguk is megközelítették a tiszta formai szerkezet és látomásokat idéző szellemi feszültség ama fokát, melyet jobb szó hiányában „absztraktnak” szokás nevezni. Ezek a művészek idővel szellemileg engedékenyebbé, simulékonyabbá válván, a természethez többé-kevésbé közel álló ábrázolásra tértek át, és most már tüntetően lebecsülik az olyan képeket és szobrokat, melyek a forma tiszta ütemezésén, plaszticitásán és kifejezőerején alapulnak. De hiszen senki sem találkozik szívesen olyan értékekkel, amikhez hasonlókat valaha maga is szorgalmazott, amiket azonban egy gyönge percében cserbenhagyott, hogy jártabb utakon közkeletűbb célok felé igazodjék.
 
Annyi bizonyos, hogy az a tükör, melyet Vajda Lajos a dolgok elé tartott, a legkevésbé sem volt derűs és tetszetős természetű. A festő pesszimista volt.
 
Ősi, babonás rettenet vált úrrá rajta, ha a mai világra nézett. Szíve gyökeréig megborzadt a kor démoni ábrázatától, pokoli embertelenségétől. Ebből a lidércnyomásos borzalomból fakadtak a azok a félelmetes, sötét arcok és alakok, melyeket Vajda érzékeny keze papírra és vászonra vetett. Ebből a dúlt lelkű képzeletből csaptak ki a vadul föllángoló és viharzó vonalak, egybesodródva és csavarodva, hogy nyomukban éj és alvilág szülte vészmadarak riasztó szárnycsapásai, apokaliptikus szörnyek, egymást faló és marcangoló bestiák ádáz fenekedése támadjon. Ez a lét érzékfölötti igézetétől, a roppant metafizikai kérdőjeltől ihletett képzelet szülte csupasz rajzlapon mint végtelen űrben lebegő és imbolygó kalandos figurációkat, melyek hol ember, hol állat, hol növény vagy felhő rejtelmes képét öltik magukra.
Vajda Lajos látomásai a festő és grafikai megjelenítés bámulatos erejével öltöttek alakot. A figurális képek néhány fojtott színre és igen egyszerű formára szorítkoznak, de ebben az egyszerűségben rendkívüli szellemi koncentráció feszül, mely a közepes méretű ábrázolást is monumentálissá avatja. Toll- és szénvonása fölülmúlhatatlan pontos és éles volt, a vonalkévéken az erősbítés és gyengítés, a sötétebb és világosabb értékek mesteri modulációi hullámzanak végig. Vajda kitűnő rajztudása a valóság beható megfigyelésén és ábrázolásán nevelődött, de a művész képzelete már a hétköznapi dolgok ábrázatában is fölfigyelt a vonalak véletlen találkozásából és összejátszásából adódó, különös figurációkra.
 
Senki sem értett nálunk úgy, mint ő a vonalak lelki életéhez: kifejezőerejéhez és képzettársító hajlamához.
 
Úgy kombinálta a vonalakat és úgy játszott velök, mint zenész a hangokkal. Rajzait valósággal sokszólamú alkotásoknak, tehát igazában teljes képeknek minősíthetjük.
Nem nehéz Vajda művészetének hátterében őskori és egzotikus ábrázolások, primitív népi és gyermeki, valamint modern külföldi példák hatására bukkanni. Ám azért ez a művészet mégis teljesen egyéni tükre tragikus lelkű korunknak. A festő szegénység és betegség gátolta rövid életében nem tudott egész erejével kibontakozni, de műve félbemaradtan is időt álló lényeges, eleven érték, amely megérdemelné, hogy egy szép emlékkiállítás keretében kerüljön a nyilvánosság elé.
 

Megjelent I. n.: Az Ország Útja. 1941. november. 371-373. o.

 

Világok között kiállítás Szentendrén. Vajda Lajos élete és művészete | 2018. november 11. – 2019. március 31.

 

 


Közvetlenül kapcsolódó

Hamvas kritikája, avagy senki sem ismerheti igazán a Bélát

Ki volt Kállai Ernő?
    Kállai a kor egyik legfontosabb és legprogresszívabb képzőművészeti írója, aki az absztrakt és szürrealista művészetet egészen különlegesen és sajátosan értelmezte.
Számos kiemelkedő esszét írt (érdemes utánuk menni): ő fogalmazta meg a bioromantika eszméjét, valamint csodálatos  - és Lukács által szétszedett - nagyesszéjében, A természet rejtett arcában a kor modern festészetét a természettudomány mélyebb és rejtettebb felfedezéseivel kötötte össze, mintegy felmutatva, hogy a képzőművészet hogyan, s miképpen tágítja az ember értelmezési horizontját.


KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon
 

 

Frida, Mexikó, Diego

Megnéztük a Frida Kahlo kiállítást Budapesten és most kiderül, hogy a tárlat vajon valóban a kommunizmus mételyét terjeszti-e, vagy valami teljesen másról szól? - Lafferton Luca írása.

Egy kiállítás margójára és Uri Asaf „A rózsa türelme” című kötetének bemutatójához | Illés Andrea beszéde

Benne van a zsidóság, de benne van a magyarság, benne foglaltatik az elvándorlás, a vándorlás, de a hazatalálás érzése-vágya és a békesség óhaja is.

Új bioromantika :: Hermkens Edit képeiről

Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba.

Villanások a mérhetetlenről
Kobza Vajk rituális rajzai

Él Szentendrén egy fiatal művész, aki mondhatni több irányból is házasságra lépett a művészettel. Verseket ír, zenét szerez, és – ami most számunkra a legfontosabb – rajzol is. Többirányú kapcsolata immáron jelentős, több mint tíz éves múltra tekint vissza. A következő írás a grafikai munkáiról, és ezáltal egy kicsit róla is szól, illetve arról, hogy miként érdemes hozzá, mint grafikushoz közelíteni.

Parti Nagy Lajos

Mi a közös többszörös?

Rabóczky Judit kiállításának megnyitója

Politikusak ezek a művek, a szó eredeti értelmében, hisz a közösség ügyeiről beszélnek. Hogyha ezek nem közös kérdések, ha saját legbelső életünk, kínjaink, indulataink, révületeink, elhallgatásaink bántásaink és bántódásaink, sértéseink és sérüléseink  nem azok, akkor mi a közös? Mi a közös többszörös?
Mindazonáltal amit látni fognak, az nem a pináról szól...

It's pronounced djoo-ree'-tza.
Gyuricza Gergely képzőművész

2009-ben kezdett el festeni anyja halála után. Autodidakta módon, YouTube-os videókból ismerte meg a festészet alapjait, és már akkortól csak a pop-art irányzatban alkotott. - Szabó Eszter írása Gyuricza Gergelyről és képeiről a DRÓTon.


ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

 
Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. -
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. -


Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! -

Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. -

Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  -

A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. -

Az elszabadult vasgyerekekről

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. 

A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. -

Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. -

Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. -

Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  -

Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. -

Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk.

Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. -

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! -

Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. -

 

DRÓTkonyha

Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) -

Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) -

 


 

 

  • Vajda Lajos
  • képzőművészet
  • Kállai Ernő
  • Művészet