Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Uri Asaf: Kafka képekben 2.

Milyen volt Paul Celan és a megrontott nyelv? Mi volt a közös Heródesben és Kafkában? Milyen lehetett Kafka Istene? Uri Asaf Kafka képekben sorozatának második részéből sokkal több is kiderül.
 

 
Uri Asaf
 
Kafka képekben
 
(2)
 
Paul Celan és a megrontott nyelv
 
A költő megrontott nyelvet kapott örökségbe. Ettől hányingere lett és hallgatásba merült. De ez volt az anyanyelve és vágyódott a saját gyermekkora után, újra beszélni kezdett és többé nem maradt csendben. Varázslatos csont és bőr verseket írt, de nem volt boldog. Szavai a fagyos vízből jöttek és oda tértek vissza, vigasztalanul: Egy napon kiegyenesedett, minden erejével megfeszítette a derekát annyira, hogy aztán darabokra szakadt. Maradék, irányítható testét egy óvatlan pillanatban a Szajnába vetette. Senki és semmi nem állíthatta meg. A korlát egy pillanatra megingott, felismerni vélte őt, hagyta, hogy lépjen előre. Vezeklésre nem maradt idő.  
 
 
Mindenkinél régibb vagyok
 
Az idő előtt megszegett böjt miatt kelések nőttek a nyakamon. A fejemben, a lábamban egyre növekszik a nyugtalanság. Ilyenkor egyedül maradok. A szoba közepére állít egy erő. Szótlanul érzek, visszafelé. A hajnalnak ugyanaz a szaga, mint amikor a tenger hulláma a mélybe szorít. Az égiháborúban kidőlt néhány fa, de a villám hozzám mindig kíméletes. Nézz a homlokomra, mit látsz? Az ég megtelik anyaggal, amit a szellem mozgat: Homokfelhő keletről, eső a tenger (nyugat) felől. A tompított fényben csak ez a két égtáj létezik, végre itt az eső! Eltakarom a szemem: mindenkinél régibb vagyok.  
 
Nagy Heródes és Kafka
 
Volt egyszer két megrögzött kastélyépítő, az egyik Júdeában, a másik Bohémiában. Az egyik király volt, a másik író. Ma mindkét mester halott, de életükben az öröklétnek építettek. Hivalkodó mesterművük egyszerre kastély és mauzóleum. A Kastély lakói, köztük Klamm, halottak, ugyanígy meghalt Nagy Heródes, Júdea uralkodója, aki rózsaszínű kőből készült szarkofágban fekszik, és többé nem kínozza az embereket. 1923-ban, a tizennyolc éves Pua ben Tovim Jeruzsálemből Prágába utazott, hogy matematikát tanuljon. Szabad óráiban az író nyelvtanára lett. Szállásadója, Hugo Bergmann közvetített a fiatal diák és az író között. A beteg Kafka végső útra készült, a Kastély épületvázán dolgozott és újra héberül tanult. Úgy tudta, hogy erre szüksége lesz. Kilencven évvel később, Pua fia, Ehud Netzer, három évtizedes kutatás után megtalálta Nagy Heródes kastélyát és mauzóleumát. A régész mester a kastélyban lelte a halálát, a korláton átesett és a mélybe zuhant.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kafka héber nyelvű levele Pua benTovimnak (1923)
 
 
 
Kafka Istene
 
Ezt olvassuk a Teremtés könyvében (31, 53): „És megesküvék Jákob az ő atyjának Izsáknak félelmére.” Ez a különös mondat Izsák feláldozásának, (helyesen: megkötözésének) visszhangja. Rasi, a 11. században úgy magyarázta, hogy a „félelme” kifejezés, Isten neve helyett szerepel. Eképpen így szólna a mondat: „És megesküvék Jákob az ő atyjának Izsáknak Istenére.” A „félelem”, ez a mesteri eufemizmus, a haragvó Istent, az emberáldozatot követelő Istent helyettesíti.  Kafka apai nagyapja, Jakob Kafka, falusi metsző volt. A törvénytisztelő  metsző vágás előtt mindig megvizsgálja a kés élét, - akárcsak a hóhérok egyike a Perben - mivel a csorbult késsel történő vágás érvénytelen. Az így vágott állat húsa nem fogyasztható. De mi rettegni valója lenne az írónak a metsző késétől? Az utolsó áldozat Izsák volt, aki bár megmenekült a kés elől, a megkötözést soha nem felejtette el. Miként az írásaiból megtapasztaltuk, Kafka eredendő félelme a késtől való félelem. Izsák és Kafka félelmére esküdni lehet, félelmük mögött ugyanaz az Isten áll. Ha Kafka Izsák, akkor Hermann Kafka Ábrahám. Kafkát a példátlan, késnél is szégyenletesebb végtől a betegség mentette meg. Nővérei, Ottla, Elli és Valli nem menekülhettek. 

Uri Asaf a DRÓTon

 
A Zohár könyve azt tanítja, hogy az ember a lélek, melynek öltözéke a test. A halál közelében mindnyájunk lelke megválik az öltözékétől...  - Az alábbi írás a szerző, Uri Asaf megjegyzése szerint a Zohár könyvének fordítása közben született, ezért úgynevezett „kabbalisztikus írásnak” tekinthető, vagyis az enigmatikus tartalmát, a középkori zsidó hitvilág diktálta. Uri Asaf: Gregor Samsa, avagy egy alma utóélete
 
Kafka síremlékén ne keress esztétikumot. Egy percig se keresd, ami nincs. A szülőkkel együtt fekszik a földben. Hidegebb a kőnél.Uri Asaf: Kafka képekben
 

 

  • Franz Kafka
  • Kafka
  • Uri Asaf
  • zsidóság
  • történet
  • irodalom