Konzervatív magyar eszmetörténész tartott előadást 1848-ról Londonban. De szóba került 1956 októbere is és megtudtuk tőle: ez sem volt forradalom! Hát akkor mi volt? Azonnal jött a válasz: ellenforradalom.
Gömöri György írása Londonból.
Újra ellenforradalom lett 1956?
Különös módon ünnepelte azt idén március tizenötödikét Magyarország Londonban. A londoni University College Szláv és Kelet-európai Intézete és a magyar nagykövetség együttes meghívására egy, a Pázmány Péter egyetemen tanító eszmetörténész tartott előadást „1848 alkotmányos pillanatáról”, vagyis arról a folyamatról, ami az úgynevezett Áprilisi Törvények megalkotásához, illetve az önálló magyar minisztérium felállításához vezetett.
Az adatokban gazdag alkotmányjogi előadáson
szó esett ugyan 1848 március tizenötödikéről, de elég röviden, mindössze pár mondatban.
A történészt, aki magát „konzervatívként” jellemezte, sokkal jobban érdekelte Kossuth Lajos szabadságharc előtti, mint későbbi szerepe, mindenesetre Kossuthot aktuális szóhasználattal „populistának” nevezte, jóllehet Kossuth közismerten meggyőződéses liberális volt 1848 előtt és után is. De elhangzott ebben az előadásban még valami, amin a hallgatóság kicsit megütközött- a történész-politológus ugyanis azt állította:
a közhiedelemmel ellentétben 1848-ban Magyarországon nem volt forradalom.
Pontosabban egyedül a 49-es debreceni trónfosztást minősítette valóban forradalmi fejleménynek.
Lehet, hogy ettől Petőfi Sándor szelleme is összevonta a szemöldökét (elnézést a képzavarért), de az előadást követő vita során a vendég még fokozta a meglepetést.
Nem tudom biztosan, mi késztette a londoni magyar előadót erre a meglepő szóhasználatra, amit Kádár Jánostól, Biszku Bélától és Brezsnyevtől évtizedeken át hallottunk. De ezek után érdemes lenne megkérdezni: egyetért ezzel a mai magyar kormány, minek is tartja 1956 októberét? Aligha ellenforradalomnak, hiszen tavaly milliókat különítettek el az ötvenhatos forradalom országos és nemzetközi megünneplésére?
Gömöri György
1956/2016
Hamvas, amikor azt mondja, hogy nem lehet semmit sem hárítani, az annyit jelent, hogy nem lehet semmit sem hárítani. Amikor azt mondja, hogy lealjasodás volt, akkor az azt jelenteni, hogy lealjasodás volt. Ilyen egyszerű ez. És amikor arra utal, hogy a magyarok még egy győztes forradalmat is képesek lettek volna elrontani, akkor az azt jelenti, amit mond, gondoljunk csak arra, hogy miben élünk most, 2016-ban? És erről nem tehet senki más, csak mi. - Weiner Sennyey Tibor Hamvas és 1956 című beszéde elhangzott a Hamvas Béla emléknapon, 2016. november 12-én, a szentendrei Városháza dísztermében, és most a DRÓTon teljes egészében olvashatjátok és nézhetitek meg videónkon.
Nagyobb önismeretet! - ajánlotta 2016 magyarjainak Gömöri György irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár, aki nem csak a jelenről, de az 1956-os forradalom idején megélt élményeiről is beszélt kameránk előtt.
Igen ritka és értékes rendezvényen vehetett részt az, aki elment a Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett Dávid Gyula-estre. Tele volt a Vörös Terem, de minden bizonnyal egy jóval nagyobb terem is tele lett volna, joggal. A 88 (!) éves szerző könyvét aznap mutatta be Pécsi Györgyi irodalomkritikus, szerkesztő. Dávid Gyula műve bár „hivatalosan” az erdélyi eseményekről szól, mégis sokkal több ennél.
Hogy mi történik ma itt, azt tudjuk. Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom, az egész sajtó, a zene, a festészet, a művészet, a társadalom, a tudomány, a politika elárulta. Minek árulta el? - Tényleg semmi sem történt?
„A jelenlegi kormányzatot egyáltalán nem érdekli 1956. A jelenlegi miniszterelnök 1963-ban, a Kádár-rendszer terrorjának enyhülése idején született, apja annak a pártnak volt oszlopos tagja, amelyik százakat végeztetett ki 1956 és 1962 között...” - Gömöri György költő, író, 1956-os forradalmár és volt cambridge-i tanár Londonból küldött írását olvashatjátok a forradalom leverésének 59-dik évfordulóján a DRÓTon.
„Pesten vér folyik! Nagy Imre újra miniszterelnök! De későn."
Az 56-os események egy szegedi tanár naplójából
„Pesten vér folyik! Nagy Imre újra miniszterelnök! De későn." - Különleges, eddig sehol nem közölt dokumentumot adunk közre a nemzeti ünnep alkalmából a DRÓTon. Egy szegedi tanár naplóját, amelyet soha, sehol eddig nem olvashattak. - Megjelent 2015. október 23-án a DRÓTon.
Weiner Sennyey Tibor: 1956
„Talán csak szerelmes lett belé a lövedék, / mint a kő alatti földbe a balsors."
Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért.