Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról

Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és nem csak szárnyat igézett a malacra és Hamvas nem csak A bor filozófiáját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni.
 Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. – 2015 december elsején mutatták be az Írók Boltjában Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című esszékötetét. A DRÓTon most a kötet egyik esszéjét olvashatjátok.

 
 
Weiner Sennyey Tibor
A teljesség hiánya,
avagy Weöres Sándor sci-fi író költő titkos Gondvánája és levelezése Hamvas Bélával
 
 
„Hogy érzed magad a kicserélődött világban?”
Weöres, Hamvasnak
 
Ez az esszé
ebben a könyvben jelent meg.
Weiner Sennyey Tibor
7 esszé
2015.
 
TARTALOM:
 
 
 
 
 
 
 
BÁRÁNYOK FARKASVÁRBAN,

avagy otthon a hazában, haza az otthonban


Az elveszett királyság megtalálása Szentendrén

+ VIDEÓ

2015 november 15-én mutattuk be Weiner Sennyey Tibor esszékötetét, Az elveszett királyságot. A kötetben megjelent esszékre különleges előadásokat rögtönzött Móga Piroska és Ilyés Lénárd, Zoletniek Sophie és Mező András Pocok, Szarka Fedor Guido és Formanek Csaba. A perfomance-okat követően Péterfy Gergely író és Horváth Zsófi, a Buddha FM főszerkesztője beszélgetett a szerzővel. Az egyedüllálló és megismételhetetlen rendezvényről a DRÓTon most rövid videóösszefoglalót teszünk közzé, remélve a legközelebbi találkozónkra eljössz te is... 

I.

 
Weöres Sándor és Hamvas Béla a XX. századi magyar irodalom talán legfontosabb és éppen ezért: legproblematikusabb figurái. Problematikusak, mert nem biztos, hogy értik és ismerik alkotásaikat, szemléletüket, szellemüket. Életük és műveik szervesen hozzátartoznak nem csak ahhoz, hogy valaha is fogalmat alkothassunk a modernségről, az irodalomról, hanem hogy egyáltalán, helyes elképzelést alakíthassunk ki arról, mit jelent szabad gondolkodónak, sőt, akár magyarnak lenni.
 
Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és Hamvas nem csak A bor filozófiáját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni.
 Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. Igaza lehet Tóth Juditnak tanulmánya elején, mikor azt írja, hogy a „Weöres Sándorról szóló monográfiákat olvasva szembetűnő a hiány, hogy Hamvas Bélával való alkotói barátságuknak csekély figyelmet szántak.” Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni Schein Gábor kiváló Weöres Sándor életrajzát, amelyben azért elég alaposan kitér Hamvas első kritikájára Weöres Medúza kötetéről, és kimutatja, hogy „Weörest és Hamvast a Diáriumban megjelent méltatás nyomán Kenyeres Imre ismertette össze, és hamarosan nagy hatású alkotói barátság alakult ki közöttük. Hamvas hatása egyszerre nyilvánult meg gondolatok és témák közvetlen átvételében és költői törekvések tudatosulásában, ami Weöres poétikájának részbeni átalakulásához vezetett.” Schein is, mint mindenki, természetesen A teljesség felé című könyvet emeli ki a Weöres-életműből, amelyet szerzője így dedikált: „Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. (...)”
Kevesen tudják, hogy Hamvas ezt a megszólítást komolyan vette és választ írt rá, melyben A teljesség feléről így elmélkedik: „A könyvet kedvezően csak igen kevesen fogadták. A többség nem tudott vele mit kezdeni. Mit akar? A vers nem elég neki? Nem leszállásról, értékesebb eredmények feladásáról van itt szó? A felelősség elsősorban nem azt terheli, akit a könyv iniciátorként első lapján megjelöl, s akinek a költő művét ajánlotta? Íme: a szólás parancsa. E könyvért a felelősséget másnak kell vállalnia. Nem az írónak. Annak, akinek a könyvet ajánlották, s akit a könyv, mint első forrást jelöl meg.” – csakhogy mindehhez Hamvas Béla hozzáteszi: „Mindjárt most és azonnal: az első forrás nem ember. Sem a szerző, sem a tanító, sem más. Az első forrás az a hagyomány, amelyet mindnyájan egyaránt kaptunk őseinktől, az emberiség Mestereitől, Lao-cétól, Zarathustrától, Buddhától, Orpheusztól, Dantétól, Jacob Böhmétől...”
 
Noha az utóbbi időben kiderült, hogy szinte „mindenki” ismerte, olvasta, de minimum találkozott Hamvas Bélával, arról senki sem – vagy inkább csak alig – beszélt, hogy éppen a legkomolyabb kapcsolat, a mesteré és tanítványáé hogyan alakult. Weöres levelei töredékesen és foghíjasan még csak-csak megvoltak, de Hamvas levelei csak itt-ott, folyóiratban voltak olvashatók, mígnem végre megjelentek egy kötetben. E leveles kötetről ismertetőt és kritikát írtam, nem ez most központi témám, hanem az, ahogy végigolvashattam és egymás mellé helyezhettem Hamvas és Weöres leveleit. Egyébként Weöres leveleinek gondozott kiadása is várat még magára, és lehetséges, hogy a legutóbbi Egybegyűjtött prózai írásokat előbb-utóbb ez is követni fogja. Hogy mennyire kulcsfontosságú és felismerésszerű egy-egy ilyen levelezés egybeolvasása, az éppen ebből a rekonstrukciós kísérletből is kiderülhet.
 
Weöres költészetében azonban más jelentős nyoma is maradt ennek a szellemi társulásnak, még ha részben elveszett is. Egy egész külön világról van szó. Most meg fogjuk találni ezt az elveszett világot.
 
 
II.
 
Az első levél Hamvastól maradt fenn. Csak részleteket idézhetek Weöres Sándortól is, hiszen Weöres jogörökösei megtiltották a levelek kiadását és bővebb idézését is, sajnálatos és érthetetlen módon.
 
„Kedves Sándorom, vasárnap délután öt óra van, éppen megfürödtem a patakban, s ez az első nyugodt órám, amióta elmentél. Szerettem volna, ha csak néhány szót is írsz a sok függőben levő dolog miatt is, amelyek mind nyíltak voltak, mikor elbúcsúztunk. Különösen kettő érdekel: hogyan vagy bevonulásoddal? És: milyen volt feleségemmel való találkozásod? Táviratodat elég későn, a nagy légitámadás miatt csak kedden kaptam meg. Harmadnapra feleségem olyan levelet írt, mintha orgyilkosságra béreltelek volna fel. Milyen különös asszony! Néha azt hiszem, hogy nem tud elviselni, akár türelmes vagyok, akár haragos, akár szeretem, akár engedek neki, akár szívemet adom. (...) Régebben sem igen „gondolkoztam” lényeden. Azóta meg éppen semmit. Időnként megjelensz, de olyan közvetlenül, mintha belülről jönnél, és anélkül, hogy bármit is mondanál, a legtöbb a jelenléted. (...) Két igen meleg nap volt, de csodálatosképpen a rigók még szólnak, és este még a fülemüle is megszólal néhány percre. A szolgálat elég nehéz, teljesen bizonytalan, hogy mikor tudok csak egy fél napra is Pestre menni. Eddig ilyesmiről szó sem lehetett. Még vasárnap is munkanap van – ma kivételesen vagyunk szabadok: délután. Leveledet várom és szeretettel ölellek. Béla. [Szokolya], 1944. VII. 9.”
 

Weöres válaszában szinte minden benne van. Egyrészt, hogy olvasta az Öt Géniuszt és a Magyar Hüperiont, hiszen levele elején derűsen parodizálja, vagy legalábbis humorosan utal rá, ami után aztán a legnagyobb komolysággal írja le a háború után életben maradottak borzalmát.

 
„Hamvas Bélát köszönti Weöres Sándor disznópásztor. Foglalkozásom idilli és aranykori-királyi, csak az a kár, hogy ha egy- egy levél megírására megszakítom, mindjárt szidnak-fenyegetnek érte; este, vagy éjjel írni pedig nem lehet, világítóeszköz és külön szoba híján. (...) Lehet, hogy augusztusban vagy szeptemberben fel tudok utazni Pestre, de ez egyelőre nagyon bizonytalan. Se pénz, se utazási engedély, stb. Feleségednek kézcsók. Ölel, Sándor. Csönge, 1945. július 24.”

 
Weöres Sándor 1998-ban kiadott leveleiről egyébként Mórocz Zsolt ezt írja tanulmányában: „Weöres Hamvashoz hasonlóan tudta: az idill nem teremthető meg a valóságban, de a szellem segítségével átélhető. Rajtuk kívül kevesen rendelkeztek ezzel a belső képességgel a hazai irodalomban (...) Barátságuk legfontosabb hozadéka, hogy a költő szabadon kitárulkozhat a rokonlélek előtt.” – És ez alighanem igaz is, de nem biztos, hogy a legfontosabb.
 
Weöres Sándor és Hamvas Béla levelezése a fennmaradt kevés dokumentum alapján meglehetősen rövid volt, de annál nagyobb hatású. A második világháború vége felé indult, és Weöres és Károlyi Amy házasságával zárult. Bár Weöres Sándor leveleinek 1998-as kiadásában a szerkesztő azt érzékelteti, hogy beszédes módon a házasság kezdetével ért véget az irodalomtörténetileg is fontos, és a szellemi egymásra hatást illetően felbecsülhetetlen társulás, mégis más források, visszaemlékezések szerint még a hatvanas években is nyíltan beszélt Weöres Hamvasról: „Szörnyű, ahogy mellőzik”.
 
Hamvas naplóiban W. S. jóval később is úgy jelenik meg, vagy legalább is úgy utal rá, mint, aki a „sikerért” feláldozta a „dicsőséget”.
Olyan, mintha Weöres és Hamvas együtt indultak volna a teljesség felé, de mivel barátságuk megszakadt, mester és tanítvány különvált, így csak a teljesség hiányának rezignált realizálásáig jutottak volna.
 
III.
 
Hogy megértsük, miről is van szó pontosan, egy kicsit ki kell kacsintanunk a levelezésből, és a nem oly rég kiadott Weöres Egybegyűjtött prózai írások egyik legizgalmasabb részlete felé kell fordulnunk. 1933-ban, tehát amikor a költő húsz éves volt, néhány igen érdekes, rövid prózai munkát rögtönzött, melyeket a 2011-ben kiadott kötetben Egy magánmitológia töredékei címmel olvashatunk. A három rövid írás a KUUMAMI, „a szakadatlanság tana”, amelyet Weöres szerint Atlantiszon vallottak, A GUR BIRODALOM története, amely egy Kr. e. 23000 körüli történelem részlete, és végül a jelen írásunk szempontjából legfontosabb, a TULIPÁNFÖLD. Nem mellesleg az írások Weöres egy kéziratos füzetében maradtak fenn, melyet árverésen szerezhetett meg a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az árverés kiírásában külön feltüntették még, hogy „a füzet későbbi részében olvasható, Új-Magyarországról, Tulipánföldről és Parvatiról szóló íráshoz kapcsolódó, a hódítók neveit is feltüntető térkép” is volt. Ezt a térképet, sajnos, nem találjuk az Egybegyűjtött prózai írások kötetben. Mindenesetre az írás rendkívüli derűvel úgy kezdődik, hogy „1909-ben a magyar Kázmér Ferenc föltalálta az űrhajó elméletét. Találmányát 1940-ben Edó János és Holos Márton mérnökök tökéletesítik. 1942-ben Edó és Holos, báró Perényi Kálmán gyárossal és Bebek Miklós csillagásszal útnak indulnak, körüljárják az egész Naprendszert. Negyedik útjukon más rendszerekbe is elmerészkednek.” A tökéletesen anakronisztikus sci-fit Weöres Sándor szépen végigviszi, és leírja, közben mi történik a Földön, hogyan osztozkodnak az új bolygókon, majd „Kiüt a harmadik világháború, minek vége, hogy a kivándorlások és pusztítások által megritkult lakosságú Föld 2024-ben egyetlen birodalommá válik Gea néven Nir khan keze alatt.” Az egész levél mindössze pár oldal, ijesztő vízió, melynek humora alig leplezett szorongással párosul.
 
Csak azért hozom fel most, mert jól mutatja, hogy a fiatal Weöres Sándortól egyáltalán nem volt idegen az olyan „képzeletbeli” utazás, mint amilyenre éppen a Hamvas-Weöres levelezésben bukkanunk Gondvánáról.
 
Azon felül Weöres ezekben a levelekben kidolgoz egy külön idő-elméletet a magyar költészetre, illetve megmutatja a költők legkülönbözőbb szintjeit.
Melyek Weöres Sándor szerint a költők különböző szintjei?
Összesen 18-at különböztet meg.
A kezdő költőtől, melynek csillaga a Luna (Hold) egészen az Angyali-szférák költőjéig, amely bár a legmagasabb, egyben a legmélyebb is. „A vers, mint Isten-gyermeke. Ide tartoznak a mantrák, s maga az ábécé. Ez a szféra nem csak a legmagasabb, hanem az első szféra alatti is: a skála körbe ér. S e végső tetőfok mottója: Művem az Isten közvetlen szomszédja.” De persze eddig el kell jutni a kezdő költőtől. Az út lassú és gyötrelmes.
Weöres szerint a kezdő költőt követi az a kezdő költő, akinek „verssoraiban valamelyes érték csillan”. Kivált bizonyos hatást, esetleg morális megbecsülést. De semmi többet. Csillaga a Merkúr. Harmadik, aki eléri a „közölhető vers” fokát. Csillaga a Vénusz. Azok, akik a folyóiratok irodalmán nevelődtek, esszémet ne olvassák tovább, bár csak Weöres szintjeit sorolom. A „vénuszi-költőket” követik az értelmes, szerelmes költők, az Apollóiak. Rögtön utánuk jönnek azok, kiknek „az irodalomtörténet megőrzi nevét, de igazi maradandósága nincs... alig-olvasható”, mint például – Weöres Sándor szerint – Juhász Gyula, Tóth Árpád. Csillaguk a Mars. A „maradandó költő” alsó foka, kiknek „műve méltán igényt tarthat arra..., hogy élvezettel és haszonnal olvassák”, mint amilyen Kazinczy, Komjáthy, Kosztolányi. Csillaga a Jupiter. A „nagy költő”, akit „a szenvedély erős lobogása kiemel az előző csoportból. Ennek a régiónak olyan heve van, hogy sokszor ez látszik a költészet tetőfokának.” Ide sorolja Byront, Balassit, Petőfi Sándort és Ady Endrét. Csillaga a Szaturnusz.
Ezt követi a „nagy költő”, midőn higgadtabb és megalapozottabb. Mikor „a lobogásnál fontosabb a megalapozott érték. Például Apollinaire és Berzsenyi. Babits vagy Coleridge. Csillaguk az Uránusz. A „költő-óriás” a tökéletes művű, „az immanens líra tetőfoka”. Mint Arany János, Villon, Tasso, vagy éppen Ovidius. Csillaga a Neptun. Ezután jön Weöres Sándor szerint az emberfeletti régió, amikor – mint írja Hamvasnak – „a költő már angyali erőt vesz segítségül”. A Szeráf-szféra, melybe Vörösmartyt, Poet, Rilkét sorolja. Kortársai közül Füst Milánt. A Kerub-szféra, akiknek műveiben a földi elemet legyőzik a túlvilági elemek. Szapphó, Baudelaire, Keats, Hölderlin. A Trón-szféra, ahol „a költő teljes emberi lényével berendezkedik az égi szférában és ott kiterebélyesedik, szinte elvaskosodik. Nekünk, akik személyiségünket szétoldani próbáljuk, nem pedig szőröstül-bőröstül a magasba vinni és ott megőrizni: ez a szféra idegen, ellenszenves.” – írja saját magáról sokkal többet sejtetően Weöres Sándor Vergiliusról, Miltonról, Petrarcáról és Goetheről.
Ezt követi a Domináció-szféra, midőn a költő túllép személyiségén és „világszemmé” válik. Homéroszt és Shakespearet említve példaként. Az „ítélő szem”, mely ennél is magasabb szinten a Virtus-szféra, ahol Pindaroszt és Dantét találjuk. Majd ítélet imává, „ellenálhatatlan hatóerővé” válik, mint amilyen a Bhagavad Gíta vagy Szent Ferenc Naphimnusza. Ez a valódi hatalom szférája. Végül pedig az utolsó hármas a „Principátus-szféra”, melyben az Evangéliumot és a Rig Védát találjuk és az „Arkangyal-szféra”. Utóbbiba tartozik a Miatyánk, melynek „hét kérésének bármelyikében minden benne van, és arányossága oly földöntúli szépségben és végső egyszerűségben tündököl, hogy az ember alig tudja felfogni.” – és végül az említett „angyal-szféra”, ahol „a vers Isten-gyermeke”.

Ez a kimerítő kategorizálás, a teljesség felé vezető ösvény az, amely többet elárul Weöres Sándor irodalomról alkotott képéről, mint akár nagy tanulmánya, A vers születése. Vajon saját magát hova helyezte? Vajon mi hova helyeznénk Weöres Sándort az általa megrajzolt tizennyolcas keretben? A költő álmai segíthetnek ezen kérdések megválaszolásában.
 
IV.
 
Weöres leírja Hamvasnak saját különleges álmát. Az álom elvész, és egy másik levélben már arra kéri Hamvast, hogy küldje vissza a leírást. Aki azonnal válaszol, hogy „Vasárnap bemegyek egy délelőttre Pestre, akkor előkeresem Gondvána-leveledet és elküldöm.” (Szentendre, 1947. VII. 16.) Egyébként Gondvánát híres, Bab el Mandeb című versében is megidézi: „a dajkáló, kék, selymes ár alatt / álmatlan álmodik Gondvána föld / s fölötte álmos árbóc hajladoz.” – a levélben azonban sokkal részletesebb leírást kapunk: „A múltkor leírt dolgot mégegy követte: november utáni hajnalban egy álom, melynek meséje nem is volt. Az álom 30-40 épület-részletet és szoborcsoportot mutatott; s nem volt hozzá más kommentár, mint egy hely-érzés, hogy az indiai Kudeserat félsziget és Keletafrika közt elterülő földrészen vagyok. Ez az elsüllyedt ős-földrész: Gondvána. (...) Ezt az egész művészetet úgy lehetne jellemezni: spirituális-rokokó. (...) A feminin művészet volt ez! Egy matriarchális világ művészete. Csak nők alkothattak ennyire antisztatikusan. (...) Alighanem ez volt az emberiség harmadik nagy korszaka. (...) Minden jót! Bevégzem a levelet. Ha lehet, válaszolj; hálás szeretettel gondolok Rád és ölellek, Sanyi. Csönge, 1946. november 7.” – Külön esszét érdemelne, hogy a Weöres által itt leírt, most nem idézett világkorok kísérteties párhuzamba állíthatók a Rudolf Steiner által leírtakkal.
Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy Weöres, midőn Hamvasnak ír leveleket, Rudolf Steiner Sors, kegyelem, szabadság – A világ, a föld és az ember életében című könyvét olvasta (Genius kiadás). Mind a Miatyánkról írott – fentebb éppen csak említett – elemzése, mind pedig a világkorszakokról alkotott véleménye szinte azonos Steinerével. Erre egyébként egészen véletlenül jöttem rá, midőn ennek az esszémnek bővített változatát, ahol a leveleket bővebben idéztem, letiltották egy internetes irodalmi magazinban, kölcsönbe kaptam egy ’30-as évekbeli Steiner kötetet, s meglepettem olvastam benne Weöres Hamvasnak írott gondolatait.
 
Weöres Sándor álmain keresztül juthatunk tehát el Gondvánára a legkönnyebben. De azt, hogy ezek a „képzelt” birodalmak mennyire beleszövődtek az életműbe, azt igazán az 1952-ben írott Mahruh veszése című, apokaliptikus hangulatot idéző, eposzi vers mutatja. Weöres ennek a műnek bevezetőjében leírja: „E vers szerint ember és emlékezet régibb, mint a Föld. Az ős csillag, Mahruh, ahonnan származunk, gömbölyű és üres óriásbuborék volt s a mostaninál ezerszerte nagyobb tengereket, rónákat, hegyeket hordozott; s többfajta élőlényt és sokkal több embert. Évmilliókkal ezelőtt szétrobbant; egyik elröppent cseppje a mi Földünk.” Mint később kiderült, nemcsak a verset, hanem Mahruh teljes irodalomtörténetét megírta és elküldte Hamvasnak leveleiben. Ez utóbbi levél azonban, sajnos, megsemmisült Hamvas több más iratával együtt, amikor bombatalálat érte házát. Várkonyi Nándor azonban olvasta, és állítólag Weöres többször is beszélt róla. Ezeket az elveszett világokat – Gondvánát és Mahruhot – tehát éppen azokkal a módszerekkel lehet megközelíteni, amelyeket Weöres és Hamvas is alkalmaztak leveleikben: fantáziával és álmokkal. Fantáziánkat éppen e két szerző írásai erősíthetik, fejleszthetik, az álmokra pedig, ahogy erre Jung is felhívja figyelmünket, az új világkorszakban nagyon is oda kell figyelnünk.
 
 
 

KAPCSOLÓDÓK

2015 november 15-én mutattuk be Weiner Sennyey Tibor esszékötetét, Az elveszett királyságot. A kötetben megjelent esszékre különleges előadásokat rögtönzött Móga Piroska és Ilyés Lénárd, Zoletniek Sophie és Mező András Pocok, Szarka Fedor Guido és Formanek Csaba. A perfomance-okat követően Péterfy Gergely író és Horváth Zsófi, a Buddha FM főszerkesztője beszélgetett a szerzővel. Az egyedüllálló és megismételhetetlen rendezvényről a DRÓTon most rövid videóösszefoglalót teszünk közzé, remélve a legközelebbi találkozónkra eljössz te is...  - Az elveszett királyság megtalálása Szentendrén + VIDEÓ
 
Weiner Sennyey Tibor PIHIK című 2015-ben a könyvesboltokba kerülő verseskötetét nem hagyományos könyvbemutatón és verskoncerten mutatták be 2014. december 17-én. A költő verseit barátai zenésítették meg. A szenzációs sikerű esten fellépett Fügedi László, Ilyés Lénárd, A. D. Lukács és Kovács Bence, Mia Kim és Tommy Víg, Szokolay Dongó Balázs, Szeder, Shodor Fodor Balázs, Jónás Vera, a Vörösfenyő, Szarka Fedor Guido, Szegezdi Robi és a NA! A DRÓTon most megnézhetitek a verskoncerten felvett számokat.  - Weiner Sennyey Tibor: PIHIK - verskoncert és könyvbemutató - VIDEÓK
 
 
Weiner Sennyey Tibor: Őshazánk: Mahruh – Weöres Sándor sci-fi verse festményeken és rajzokon 

HAMVAS BÉLÁról a DRÓTon

Hamvas Béla szerint a regényforma a legmegfelelőbb az időszemlélet és a morálfelfogás közötti összefüggések bemutatására. Ez az oka, hogy megírta fő művét, a Karnevált, amelybe belesűrítette minden filozofikus gondolatát, s amelynek eredetileg az „Egyetlen pillanat” címet szerette volna adni. 

Hamvas Béla 120 éve született. Ez alkalommal Hamvas-hetet tartunk a DRÓTon és új és korábbi Hamvassal kapcsolatos írásainkat tesszük közzé lapunkon. Elsőként Thiel Katalin esszéjét olvashatjátok, amely az idő problematikáját járja körbe Hamvas Béla Karnevál című regényében.

Hamvas kontra Lukács, avagy mi a művészet?

Ez a történet tehát máig hat és tart. A lényeg a szemlélet-különbség, amely Hamvas és Lukács személye és filozófiája között feszül(t). - Lukács György szobrát elbontják a budapesti Szent István parkból. A Fővárosi Közgyűlés döntése nagy vitát váltott ki, ennek a vitának apropójából közöljük újra Weiner Sennyey Tibor alábbi esszéjét, amely a szerző 2015-ben megjelent kötetében Az elveszett királyságban publikált elsőként. 

Bevezetés Hamvas Béla világába

Nem, ez nem kurzuscím valamelyik egyetemen és nem is tankönyv. Csak egy cikk címe, ami a Hamvasról készült filmről és könyvről szól, és amit érdemes elolvasni és megnézni. MOST!

Hamvas egész életműve a létrontás ellen lép fel... - mondta Thiel Katalin

...épp az emberszeretet jegyében. Megtanít bennünket az evangéliumi emberszeretet nehéz kötelességére. Írásaiban újra és újra kitér a létrontás legkülönfélébb formái ellen, épp ez alapozza meg a hamvasi emberszeretet tartalmát. - mondta Thiel Katalin, akinek a DRÓTon most elolvashatjátok a 2016. november 12-én, a Hamvas Béla emléknapon, Hamvas Béla és Kemény Katalin sírjánál elmondott teljes beszédét.

Hamvas és 1956

+ VIDEÓ

Hamvas, amikor azt mondja, hogy nem lehet semmit sem hárítani, az annyit jelent, hogy nem lehet semmit sem hárítani. Amikor azt mondja, hogy lealjasodás volt, akkor az azt jelenteni, hogy lealjasodás volt. Ilyen egyszerű ez. És amikor arra utal, hogy a magyarok még egy győztes forradalmat is képesek lettek volna elrontani, akkor az azt jelenti, amit mond, gondoljunk csak arra, hogy miben élünk most, 2016-ban? És erről nem tehet senki más, csak mi. - Weiner Sennyey Tibor Hamvas és 1956 című beszéde elhangzott a Hamvas Béla emléknapon, 2016. november 12-én, a szentendrei Városháza dísztermében, és most a DRÓTon teljes egészében olvashatjátok és nézhetitek meg videónkon. 

Hamvas háza

+ videó és esszé

Tudtam a házról. Hallottam róla ezt-azt, innen-onnan. Ez az a ház, ahol a Karnevált és a Gyümölcsórát írta, ahol kertészkedett, ahol a legszebb jegyzeteit készítette. 

Hamvas és a politika

Minden irodalmi tett politikai tett, de nagyon kevés politikai tett irodalmi. Talán ez volt az a gondolat, ami visszatartott attól, hogy mindazt, ami most következik leírjam. 

...két nagyon érdekes részletre is felfigyelhetünk. Az egyik Hamvas Béla viszonya a nevetéshez, végső soron a humorhoz. A másik Hamvas Béla elképzelése a nőkről, és a nők lehetőségeiről és korlátairól. - Milyen volt Hamvas Béla viszonya a nőkhöz? Mi a helyzet az indiszkrécióval az irodalom és történet írásban, és hogyan jön képbe már megint az a fránya filológia? És végül: miért nehéz minderről nem szatírát írni? 

 
Weöres Sándor és Hamvas Béla a XX. századi magyar irodalom talán legfontosabb és éppen ezért legproblematikusabb figurái. Problematikusak, mert nem biztos, hogy igazán értik és igazán ismerik alkotásaikat, szemléletüket, szellemüket. 
 
...az van, hogy itt mindenki jobban tudja, jobban ért hozzá, már megmondta előre, mégsem tesz senki semmit, vagy ha valaki tesz valamit, akkor jobb lett volna, ha inkább mégsem tesz semmit, mert egészen biztosan mellé üt a szegnek, vagy olyan folyamatokat indít be, amelyeket jobb lett volna inkább elkerülni. Mondhatnám, hogy a magyarság kritikája ez a regény, de az igazság az, hogy az egész emberiségé. – 2015 nyarán jelent meg Hamvas Béla 1928-ban írott regénye, az Ördöngösök. A könyvről Weiner Sennyey Tibor ajánlóját olvashatjátok a DRÓTon.
 
Úgy tűnik a fiatal Békássy legalább annyira szerette a bort, mint a középkorú Hamvas. Ahelyett, hogy most sorban végigmondanám, amit mindenki tud, hogy mennyire fontos volt a görögség Békássynak és Hamvasnak egyaránt, azt javaslom, hogy hajoljunk kicsit közelebb Békássy Bacchusához, töltsünk egy pohár bort és olvassuk lelkesen és szorosan, mert az sokkal többet elmond a bor poétikájáról, mintha még többet mesélnék mindennek a hátteréről. - a DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor előadását, amit a százhalombattai Hamvas Béla Könyvtárban egy borkóstolón tartott, 2016 december 2-án.

HAMVAS kapcsán a DRÓTon

Hamvas, a köcsög

Weöres Sándor ominózus pécsi szobra után, most Hamvas Bélát is elérte az újmagyar giccskultusz, annak ellenére, hogy a leghatározottabban ő maga tiltakozott saját írásaiban az ilyesmi ellen. Hamvas Béla Miska-kancsóvá lett.


Hamvas tollhegye

Ki tudja, nem arról szól-e itt minden, hogy épp a legjobbaknak kell eltűnni nyomtalanul." - 118 éve született Hamvas Béla (1897. március 23 – 1968. november 7.) író, filozófus, esztéta. A DRÓTon írtunk Hamvas és Lukács vitájáról,  Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról és levelezéséről és arról is, hogyan változott Hamvas köcsöggé, de most - Hamvas születésnapja alkalmából - Danyi Zoltán jegyzetét közöljük Hamvas Béla különleges tollhegyeiről a DRÓTon


Az irodalom nem háború, hanem művészet - válasz a Magyar Hüperiónban megjelent levélre

Lehet mégis többről van itt szó, mint Hamvas Béla életművének értelmezéséről. Azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy itt vajon nem a XXI. századi magyar szellemiségről van szó? Nem arról van-e szó, hogy elkövetjük-e hamarosan ugyanazokat a hibákat, melyeket kevesebb derűvel megáldott elődeink? Nem arról van-e szó, hogy még súlyosabb jövő előtt állunk, mint gondoltuk? 


Tillmann J. A.: Hamvas és a lápvilág

Hamvas még nem Evola, mint ahogy a lápvilág sem az ő sara. 


Hamvas Jobbikos énje, avagy a nettó történelemhamisítás

Úgy látszik, hogy az elhülyülés könnyed és bájos pillanata volt midőn Hamvasról köcsögöt formáztak, ahhoz képest, ami most következik. Mi jön most? Hamvas Béla életművének politikai okokból való teljes lenyúlása és félreértése. Jobbról is, balról is. Így is, úgy is. 

 

 

  • 20 percben Magyarországról
  • Weöres Sándor
  • Hamvas Béla
  • Mahruh
  • Gondvána
  • Irodalom