Képzőművészet, költészet, zene a csodálatos esztergomi Dzsámiban egyetlen éjszaka. Szarka Fedor Guido képei, a Duo Darbar és Fatima Gozlan zenéje és Weiner Sennyey Tibor felolvasása.
Múzeumok Éjszakája
mágikus művészettel
egy misztikus helyen
A DRÓT alkotói különleges éjszakára készülnek 2017 június 24-én, szombaton az esztergomi Dzsámiban.
Szarka Fedor Guido szimmetrikus és aszimmetrikus képei, objektjei, tus és akvarellrajzait állítjuk ki Az Út felett című kiállításon, amelynek megnyitója 22:00-kor lesz. A Duo Darbar és Fatima Gozlan fog muzsikálni.
DUO DARBAR:
FATIMA GOZLAN:
GÜL BABA:
Gül Baba Budapest misztikus alakjainak egyik legjellegzetesebbje. A „Rózsák Atyjá”-ról olyan sok mindent leírtak már, hogy nyugodtan kijelenthetjük: nem tudunk róla semmi biztosat. Ki lehetett a „valódi” Gül Baba, milyen múltja és legendás utóélete volt?
KAPCSOLÓDÓK
Ki volt Gül Baba? Ki lehetett Gül Baba? Gül Babáról olvashattok a Gül Baba szerzőjétől esszét a DRÓTon abból az alkalomból, hogy 2017 június 24-én éjjel újra megszólalnak a Gül Baba életéről költött versek az esztergomi Dzsámiban.
Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója
Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva.
Gül Baba türbéje kedvelt kiránduló- és zarándokhelye a budapestieknek és a turistáknak egyaránt, bár magáról Gül Babáról kevés megbízható információ maradt fenn. Amit tudunk, azt a szerző össze is foglalta személyes hangú utószavában. Ahogyan arról is szó esik a zárlatban, hogyan indította be Weiner Sennyey fantáziáját a főváros 16. századi török ostromának napján elhunyt dervis hagyománya és budai sírhelye, és hogy milyen egyéb forrásokból táplálkozik ez a kevert műfajú, többszöri olvasásra, olvasgatásra szolgáló szöveg.
- Művészet