Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Otthon - a vers, ami megváltoztathatja a világot

„senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” -  Londonban a Hamlet legújabb feldolgozásának végén, a Sherlock Holmes sztárja Benedict Cumberbatch egy szomáliai-angol költőnő versének egyetlen sorával kampányol a menekültek támogatásáért. Sikerrel. Nem csak ez az egy sor erős a versben, hanem az egész költemény. Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és magyarul is elolvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában. 

 
 
Warsan Shire
 
Otthon
 
 
 
senki sem hagyja el otthonát hacsak nem
az otthon egy cápa szája
csak akkor rohansz a határhoz
ha látod az egész város rohanni kezd
 
csak akkor ha szomszédaid gyorsabban futnak mint te
hogy tüdejüket kiköpve 
lélegzetük vérré fagy torkukon
csak akkor ha a fiú akivel iskolába jártál
s aki szédítően csókolt az öreg bádoggyár mögött
nagyobb fegyvert cipel mint a teste
csak akkor hagyod el otthonod
mikor hazád nem tart többé már meg
 
senki sem hagyja el otthonát hacsak nem a haza űzi el
felperzselt földeken át
szégyentől izzó vérrel hasadban
nem indulnál nem hagynád el nem mennél
mindaddig amíg egy penge éle 
el nem múló
fenyegetést nem éget
éppen a te torkodra
nem törődve vele hogy épp himnuszod dúdolod
síró lélegzeteddel
hacsak az útleveled szét nem téped a reptér
mellékhelyiségében
zokogva húzva le cafatonként
hogy egészen világos legyen
önmagad számára is
soha többé nem térhetsz vissza
 
meg kell értened
senki sem teszi gyermekét hajóra
hacsak nem a víz biztosabb mint a föld
senki se zúzza szét tenyerét
vonatok alatt
vagonok alatt
senki sem tölt nappalokat és éjjeleket
teherautók gyomrában
újságokat falva hacsak a megtett táv
nem jelent többet mint az utazás
senki sem csúszik-mászik kerítések alatt
senki se akarja hogy üssék-verjék
megvetve és lesajnálva
 
senki sem választja a menekült táborokat
vagy a meztelen motozást ahol testedet
fájdalom és szégyen között felejtheted
vagy a börtönt
mert a börtön biztonságosabb
mint ostrom alatt a város
és egy börtönőr
az éjjel
jobb mint egy teherautónyi férfi 
kik apádra hasonlítanak
senki sem bírná
senkinek sem lenne gyomra hozzá
senkinek sem lenne elég bőr a képén 
 
senki se állja hogy ne égjen az arca
amikor rá üvöltik hogy
menjetek haza feketék
menekültek
rühes migránsok
menedék keresők
kiszipolyozzátok országunk
négerek el innen
el mocskos kezetekkel
szagotok akár
a vadembereké
elrontottátok az országotokat
most meg a miénket rontanátok
még jobban el
hogy pereghetnének le a szavak
a sötét tekintetek 
az előítélet rád ragad
talán mert leköpni
könnyebb mást
mint lemosni azt
 
a szavak gyengédebbek
mint tizennégy férfi
lábaid között
a sértéseket könnyebb
lenyelni
mint a murvát
mint a csontokat
mint gyermeked testét
darabokban.
 
haza akarok menni
de hazám egy cápa szája lett
hazám egy puska csöve lett
és senki sem hagyná el hazáját
hacsak nem hazája a partra hajtja
hacsak nem hazád azt mondja
szedd a lábaid
dobd el mindened
kússz a sivatagon át
vergődj az óceánon át
fulladj
védekezz
éhezz
könyörögj
feledj büszkeséget
hiszen a túlélés mindennél fontosabb
 
senki sem hagyja el otthonát addig
amíg az otthon nem lesz egyetlen 
kegyetlenül visszhangzó hang
füledben ami 
azt sziszegi neked
menj
fuss messze tőlem most
nem tudom mivé váltam
de azt tudom hogy bárhol
biztonságosabb mint nálam
 
(Fordította Weiner Sennyey Tibor)
 

 

WARSAN SHIRE (1988) kenyai születésű szomáliai költőnő, író, szerkesztő és tanár. Jelenleg Londonban él. Warsan verseit különleges átéléssel olvassa fel. Fellépett már nem csak Angliában, hanem más országokban is, mint például Dél-Afrikában, Olaszországban, Németországban, Kanadában és Kenyában. Első kötete a „Teaching my mother how to give birth” 2011-ben jelent meg. Verseit lefordították olaszra, spanyolra és portogulálra is.


Menekültkérdés a DRÓTon 

...nem zárkózom fel se jobbra, se balra." - írja Lédán István a kiváló latinos filosz, akinek írásait a Laudator blogon és DRÓTon is olvashattátok már több ízben. Rövid, józan média- és társadalomkritika következik. Elfogultaknak nem ajánljuk. Így védem az európai kultúrát

Mit tenne a világ legalázatosabb elnöke a menekültekkel? - A volt uruguayi elnök, José Mujica hozzállásáról olvashattok a DRÓTon. 

Bárhogy is alakul, akárhogyan is történnek majd a dolgok, szeretném tisztelettel megkérdezni mindenkitől, hogy akkor most már gyűlölni fogtok? Mindent és mindenkit? Ugye nem. Gyűlölni fogtok?

„...a gyűlöletnek, uszításnak semmilyen érdemi haszna nem képzelhető el – a kára viszont pusztító!" - írja állásfoglalásában a Szociális Szakmai Szövetség, amit most teljes egészében közlünk, remélve, hogy minél több emberhez eljut. - A 3SZ állásfoglalása a menekült-kérdésről és a kialakult válságról
 
Nem akarom megmondani, ki magyar és ki nem, ki szereti és ki árulja a hazát. - Kiss Judit Ágnes költőnő írását lehet vitatni, lehet továbbadni, de kihagyni nem. Nemzeti érzelmű vagyok
 
Tényleg több a náci Bezzegországban? Hogyan látják az ottani emberek a menekült-problémát? Helyszíni tudósítónk szubjektív összefoglalója. - Csak szervezés kérdése – menekültek Németországban 
 
A MIGRATION AID menekülteket segítő csoport 2015. szeptember 2-ra tüntetést szervezett Budapesten, a Parlament T/5983 sz. törvénytervezete ellen. Ott jártunk. Fotógaléria. - Not in my name - Tüntetés - Fotógaléria
 
„...el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé" - Végül eldöntötték, hogy „4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra". Három kérdést intéztünk ismert és számunkra nem véletlenül fotnos vajdasági magyar alkotókhoz. A neves kritikus, esszéista Fekete J. József, és a költő, szerkesztő Tóbiás Krisztián válaszait közöljük most a DRÓTon. - Második vasfüggöny? - Vajdaságiak a déli határzárról
 
A Betyársereg mintegy harminc tagja hétfőn felvonult a szegedi pályaudvar előtt kialakított, menekülteket segítő állomásnál. Azt mondták, éppen arra jártak. - NACIk a placcon
 
Mi is történik valójában a szegedi pályaudvaron, avagy hogyan segítenek a szegedi civilek a városukba érkező migránsokon? - Más mondja a magáét, mi meg osztjuk a vizet - VIDEÓ SZEGEDRŐL
 
Nyíltan uszító agitációs propaganda? Szemben a háttérhatalommal? Exkluzív interjú a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökvezérigazgató miniszterelnökjelöltjével, Kovács Gergellyel. És persze kiderül, hogy kik állnak az Apa zenél fedőnevű botrányzenekar mögött. Leleplező videóriport a DRÓTon! Tádááá!!! - PLAKÁTHÁBORÚ - videó

Van itt ez a „bevándorlás” kérdés. Ilyen-olyan konzultáció, Európai Unió, média. Mindenki sápítozik. De, ha kimondom, hogy kinek van igaza, akkor utálni fogtok. Igen, Orbán Viktornak van igaza. Vagy mégse? - Weiner Sennyey Tibor: Utálni fogtok


VILÁGIRODALOM A DRÓTON!

OROSZ: Anastassia Vekshina a kortárs, fiatal orosz költészet kiemelkedő alakja, jelentős műfordítói tevékenységet végez, a lengyel és az orosz kultúra közötti párbeszédet és megértést elősegítve. Magyarul a DRÓTon jelennek meg először a versei. ANASTASSIA VEKSHINA VERSEI ÉS INTERJÚ A KÖLTŐNŐVEL. - VI24.

FRANCIA: „A halál, / Igen, a halál Keletről érkezik.” - Denis Emorine francia költő versei Anna Ahmatovának - VI23.

KORTÁRS ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁN: „Eltűnő amerikaiak, veszélyeztetett fajta, / féreg és fű, nevezzék, aminek akarják / kőkemény helyek, ahol csontok csörögnek alá a mélybe. - Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse. „Amikor még indián voltam (…) Az előszobában elhalkul a patkócsattogás. / Milliónyian sírnak ereimben. - Mark Turcotte odzsibve indián költő, mesélő Folytatódik című verse.  - „Hé! Indián vagy?” / Bólintottam. / „Hé te! Indián vagy?” - Maurice Kenny mohauk költő Távolsági busszal a montanai Billingsbe című verse. - „De miben vagyunk bűnösök? / – a véres emlékezetben..."  - Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő Egyensúly című verse. - VI22.

NEOLATIN: Halott pápát kifigurázni, pedofilnak, őrültnek, pénzsóvárnak és részegesnek nevezni alighanem ma is sok helyen kiverné a biztosítékot... Rotterdami Erasmus egyik legnagyobb hatású művét most új fordításban olvashatjátok el a DRÓT világirodalmi sorozatában. Rotterdami Erasmus: Gyula kizárva - VI21.

SUMÉR: nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. - GILGAMES - A CÉDRUS ERDŐ - jegyzet és magyar fordítás - VI20

ARGENTIN116 éve született Jorge Luis Borges a modern irodalom vak látnoka. A tenger című versét eredeti nyelven és magyar fordításában közüljük ebből az alkalomból. Jorge Luis Borges: A tenger - VI19

KOREAI-AMERIKAI: Hogy dolgozzák fel Koreában a gyászt? Milyen egy koreai halotti tor? - A Cseszang Ej Koh koreai költőnő verse, melyben egy ősi konfuciánus szertartást ír le. - VI18

SZOMÁLIAI-ANGOL: „senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” - Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és fordításban magyarul is elolvashatjátok Warsan Shire: Otthon - VI17

BOLGÁR„Akkor tűnt fel, hogy elhagyott az arcom, amikor belenéztem a tükörbe.” - a bolgár irodalom ifjú titánjának, Yordan Dimitrov Radichkovnak Az új istenek című novelláját itt olvashatjátok. - VI16

HOLLAND: Részlet az 1971-es, brüsszeli születésű Peter Buwalda első regényéből. Bonita Avenue - regényrészlet - VI15

JÁVA és BALI: ARDZSÚNA MENYEGZŐJE - két ének egy kawi eposzból magyarul Weiner Sennyey Tibor fordításában - VI14

A kawi költők a költészet jógáját gyakorolták, mely során az alkotótevékenység imádsággá is magasztosult. Még manapság is sok balinéz számára fontos az ezekben rejlő bölcsesség. - írja összefoglaló esszéjében a balinéz irodalmi hagyományról Helen Creese, amely a DRÓTon jelenik meg először magyarul Balogi Virág fordításában. 

Beszélgetés Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval a Bali és Jáva ősi irodalmáról és nyelvéről. - Az utolsó kawi kutató - beszélgetés Helen Creese-el - VI12.

PALESZTIN: „És elnyelték / az összeomlott házak / a robbanás után...” - Ghassan Zaqtan palesztin költő versei Szokolay Zoltán fordításában.

FRANCIA: „...az adott pillanatban ragadjam meg a dolgokat. Amíg lehet." - mondta Marseille költőnője Sarah Kéryna Szabó Kisannának. A DRÓT világirodalmi sorozatában most interjút olvashattok egy kortárs francia költőnővel, továbbá egy versét is. - VI10

Hogy lehet, hogy halott? Hiszen van otthona. / Ki mondta, hogy teltebbek a színek, ha a Misztrál fúj?" Sarah Kéryna: semmi-idő - vers - VI9

HAITI és TAHITIEmmanuel Vedrine (Haiti) és Henri Hiro (Tahiti) költők verseit olvashatjátok eredeti nyelven és Pallai Károly Sándor fordításaiban a DRÓT világirodalmi sorozatának részeként. Vigyázat, szerelmes versek a nagy óceánok partjairól! - VI8

JAPÁNMacutani Mijoko (1926–) a 20. század gyermek- és ifjúsági irodalmának jelentős képviselője, akinek meséin több nemzedék szocializálódott, novellái pedig részvétet keltenek a háborút megélt emberek iránt. - VI7

MAURITIUSI: Saradha Soobrayen és Alain Fanchon mauritiusi kreol nyelven író költők egy-egy versét olvashatjátok most eredetiben, és Pallai Károly Sándor magyar fordításában a DRÓT világirodalmi sorozatában.

MONGOL: Kultúravesztés van... – beszélgetés S. D. Ganbold mongol irodalomtörténésszel - VI5 és U. HURELBAATAR versei - VI.

SPANYOLVicente Cervera Salinas kortárs spanyol költő verseit itt olvashatjátok a DRÓTon, Imreh András fordításában, Menczel Gabriella bevezetőjével - VI3.

ANGOLA Janus Pannonius műfordítói-díjról, Ted Hughesról és a műfordításról beszélt nekünk Gömöri György az Írók Boltjában. -  VIDEÓ - VI2. Továbbá Ted Hughes „Hó” című versét a DRÓT most induló világirodalmi sorozatában itt olvashatják először magyarul. A vers Assiáról, a költő második feleségéről íródott, aki Sylvia Plath-hoz hasonlóan öngyilkos lett. Hughes később mégegyszer megnősült és halálig boldogan élt Devonban. – VI1

 
  • világirodalom
  • migráció
  • migráns
  • otthon
  • Warsan Shire
  • Irodalom