Nem volt semmi hőbörgés, semmi botrány, semmi vér. Volt viszont művészet, értelmes beszéd, tiszta szavak, és sok nyugodt és tisztes polgár a Liget Művészeti Pikniken, a Városligetben 2016. július 31-én, vasárnap, ahol számos magyar alkotó a fák kivágása és a Liget megmaradása érdekében. Videónkban Kiss Judit Ágnes költőnővel beszélgettünk arról, hogy mégis mit akarnak a művészek a Városligetben. Ezt osszátok, ne a propagandát.
Alulírott magyar alkotók, művészek tiltakozunk a Városliget beépítése, közparkjaink közül az egyik legnagyobb tönkretétele ellen.
A tervezett épületek, az építkezéssel járó felvonulás, az új intézmények és az azokat kiszolgáló turisztikai, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények alapvetően megváltoztatnák a Liget hagyományos funkcióját, és ellehetetlenítenék, hogy a Liget liget maradjon.
Élhető, emberléptékű Városligetet szeretnénk, és abban hiszünk, hogy a művészetnek elsősorban nem befogadó épületekre, hanem befogadókra van szüksége.
A kortárs építőművészet innovatív és értékes elképzelései csak megfelelő helyen megvalósulva szolgálhatják a fejlődést – és nem a Városligetben, ahol a természeti környezet visszavonhatatlan rombolása, pótolhatatlan fák kivágása, élőhelyek elpusztítása és az ökoszisztéma károsítása volna a kulturális infrastruktúra bővítésének feltétele és következménye.
Meggyőződésünk, hogy a Városliget felújítását csakis szakértői és civil fórumokkal való érdemi egyeztetés és megegyezés után szabad elkezdeni, és az ismert szakmai, kertészeti, urbanisztikai, építészi, tájépítészi vélemények és javaslatok figyelembe vételével meg kell őrizni e nagy múltú park közpark jellegét.
Csikós Attila, író
Garaczi László, író
Kiss Judit Ágnes, író
Fotó: Erdős Virág és Ungár Péter. Videó: Weiner Sennyey Tibor.
Mai hír, hogy állítólag „nem fognak több fát kivágni a Ligetben”, hanem majd átültetik őket, vagy ami még ennél is valószínűbb: megkérik őket, hogy álljanak odébb, s a fák majd szépen elsétálnak. Valószínűleg. Vagy mégsem?
Számomra mindig is a fák voltak a leghatásosabb prédikátorok. Tisztelem őket, ha nemzetségben, családban élnek az erdőkben, ligetekben. (...) Aki megtanulta meghallgatni a fákat, többé nem sóvárog arra, hogy fa legyen. Semmi más nem akar lenni, csakis az, ami. Ez a haza. Ez a boldogság.- Radics Viktória fordításában olvashatjátok Hermann Hesse különösen aktuális írását.
Taroljuk le a fákat, virágokat, bokrokat. Taroljunk le mindenkit, aki más, mást akar. Legyünk egyformák, gyűlöljünk mindenkit, szeressük a királyt. Féljünk és rettegjünk mindentől, ami más mint mi, aki mást akar, aki máshogyan beszél, ír, gondolkodik. Egyáltalán: gondolkodik.
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béláról szóló könyvének első kiadása pár hét alatt elfogyott. Többen megkerestek minket, hogy szeretnének a könyvből. Most itt a lehetőség, hogy az olvasók és a szerző és a DRÓT-alkotókör összefogásából új, bővített és javított kiadásban megjelenhessen.
A DRÓT 5 éve, 2014. április 14 óta független, szabad, összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál. Támogass minket! A DRÓTot az Aranymadár Alapítványon keresztül támogathatod egyszeri vagy rendszeres utalással. Számlaszám: