A pszichológus ott van mindenkiben, akár szakmabeli, akár egyszerű takarító, boltos vagy éppen gazdasági igazgató. Lafferton Luca írása Enyedi Ildikó filmjéről a DRÓTon.
Az írás a dal után folytatódik...
A film testi, materiális dolgokban kevésbé meggyőző. A vágóhídi környezet vélhetőleg nem volt a legjobb választás, mert két részre szedi a filmet.
Céltalanul sok a film elején a vér, nem derül ki, mire megy ki mindez, mert a film közepétől egyértelműen a szerelmi szálra és a lelki ügyekre helyeződik a hangsúly, így viszont aránytalanul hosszúra nyúlik a történet.
Talán a dinamikáján szintén lehetett volna finomítani, mert a végére monotonná válnak a dialógusok. Ami viszont a dinamikánál nehezebben viselhető, az az egyes színészek hangtechnikája. Sajnos sokszor színpadias, áhítatos, néhol egyszerűen „barátokköztös” hangokat hallhatunk.
A színészi alakításokat illeti, Borbély Alexandra hihető főszereplővé válik, Morcsányi Gézának ugyanakkor nyilván nehezebb dolga volt a szereppel, mivel eredetileg nem színész. Mellékszereplők közül kiemelkedik Tenki Réka (pszichológus) és Schneider Zoltán („lúzer” férj) alakítása.
FILM a DRÓTon
Jim Jarmusch Paterson című filmje az, amiben nem történik semmi, mégis minden benne van, amiről beszélni érdemes.
Itt van ez az igaz történeten alapuló film, Ugandából, amit úgy néz ki, hogy nem mutatnak be Magyarországon. Pedig nagyon jó lenne, ha vetítenék. Nem csak Budapesten, hanem vidéken is. Elmondom miért kellene látnia mindenkinek Katwe királynőjét.
Tudom, hogy kevesen fogják elsőre megérteni, hogy miért vettem rá magam olyan nehezen, hogy megnézzem a Saul fiát. Volt olyan, hogy már megvolt a mozijegy estére és képtelen voltam bemenni. Nem azért mert fáradt voltam, nem azért mert nem érdekelt, nem azért mert rossz a film.
A természettel való kapcsolat újragondolásának egy lehetősége, avagy A dzsungel könyve
Mi van, ha az egész történetre, az egész dzsungelre úgy tekintünk, mintha az az emberi lélek rejtett világa lenne? Mélyen, saját magunkba nézhetünk, felfedezhetjük önmagunkban Balut és Bagirát, Akelát és Kát, Mauglit és Sir Kánt. Láthatjuk, hogy az élet dzsungel, s a benne lévő legnemesebb áramlások, akárha vándorló elefánt törzsek volnának...
Bármilyen iszonyat után újra lehet kezdeni élni, akkor is, ha még az orvos is halálra ítél...
Gárdos Péter saját szüleinek a történetét írta és filmesítette meg, ami lehetett volna amerikai módra giccsbe hajló romantikus alkotás, lehetett volna a holokausztról szóló film - ehelyett valami teljesen más lett. Legutóbb - január 21-én - Veszprémben, a Művészetek Házában mutatták be a Hajnali lázat. A helyszínen jelen volt az alkotó és film zeneszerzője is, és a DRÓT szerkesztője, Stenszky Cecília, akinek írását olvashatjátok a filmről és a veszprémi bemutatóról.
„A film attól szép, hogy a jóknak is vannak ilyen démonaik..." - írja Györe Gabriella - költőnő - A fiú és a szörny című legújabb japán animációs filmről. Az írás a Filmbook-blog és a DRÓT együttműködésének keretein belül jelenik meg lapunkon. Ha tetszett nektek is, adjátok tovább...
Az IKEA bekaphatja - Jön Harold! | film
Mi történik, ha negyven év munkája egyik pillanatról a másikra összeomlik egy multi miatt? Ha az élet egyébként sincs a csúcson, már elmúltak a legszebb évek és minden egyszerre veszik el? Kétségbeesés, düh, elkeseredettség. De Haroldban pont azt szeretjük, hogy nem adja fel. - Filmkritika
Az utóbbi idők filmes felhozatalából ajánlunk három – egy magyar, egy lengyel és egy angol – filmet a szürke novemberi hétvégére. Nézzetek meg őket, ha még nem láttátok és írjátok meg a DRÓTnak, hogy melyik mennyire tetszett.
Jövő héttől játsszák a hazai mozik Shakespeare Macbethjének legfrissebb filmváltozatát Justin Kurzel rendezésében, Michael Fassbender és Marion Cotillard főszereplésével. Ebből az alkalomból most áttekintjük a történelmi előzményeket, a dráma keletkezéstörténetét, a „Macbeth-átok” legendáját, és részletesen felidézzük az egyik leghíresebb és legvitatottabb filmverziót is, melyet Roman Polański rendezett 1971-ben. Mielőtt belefognánk, emlékezzünk meg arról, hogy a Macbeth az elmúlt évszázadban olyan jeles rendezőket is megihletett, mint például Orson Welles, Kuroszava Akira és Tarr Béla. -
Az elveszett interjú – beszélgetés Tarr Bélával
A ma 59 éves Tarr Bélával 11 évvel ezelőtt készítettünk egy interjút, ami akkor a Szegedi Egyetem bölcsészkarának lapjában, a Bölcsőben jelent meg. Az interjú szövegéről sokáig azt hittük, hogy elveszett. Most meglett. Közöljük.
- Művészet