Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Modellezni a szerethető létezést :: Kiss Márta kiállításához + VIDEÓ

Megnyílt Kiss Márta kiállítása a Patyolatban. A DRÓTon most elolvashatjátok Szerényi Gábor megnyitóbeszédét, megnézhetitek a kiállítást Formanek Csaba által készített videón, illetve megtudhatjátok mikor tart a művésznő tárlatvezetéseket.


Szerényi Gábor


Modellezni a szerethető létezést
 

(Kiss Márta kiállításához)

Amikor néhány napja nekiláttam, hogy úgy istenigazából megismerkedjem Kiss Márta képeivel, egy térben és időben elkerített mesterséges állapotban, elfogott egy sajátosan boldog izgalom. Az első impresszióm arról szólt, hogy micsoda káprázatosan tiszta, szemet gyönyörködtetően érzékletes képeket láthatok. Csak kapkodtam nézésem: itt egy anyuka áll gyermekével, sárkányt röptet, amin a kislányok által imádott kommersz mesekép feszül a szélben. Lám, a köznapi és a magasztos egymásból él, egymásból következik.

Itt táncol Káli, a sokkarú és félelmetes világteremtő hindu istennő, akinek tánca megmenti az univerzumot a káoszba omlástól, de azért ne feledjük, az ő mellékneve: pusztító. Igazi dialektikus démon. Életre kelt. És öl. Riadtan nézhetjük, de segít elfogadni az elfogadhatatlant.
Mindennapos motívumok és misztikus mondák magasztalódnak fel.

Amott egy zöldes üvegvázában néhány sárgaszirmú virág, két fehér csésze, mellettük a növénymintás abroszon tarot kártyalapok, Az Akasztott és a Csillag. Mögöttük egy nő sötét ruhában, időtlen révületben, mintha évszázadokkal azelőttről ült volna ide, a nyomott mintás nejlonfüggönyös ablakhoz. Emlékeztet, és a jövőre következtet. Mintha azt mondaná: a logika tiszteletre méltó, de vannak ráción túli erők és tartalmak. Ezeket háríthatjuk, de talán mégis érdemesebb lenne, ha óvatosan is, de számolni velük.

A megfestés, az ábrázolás módja már önmagában egyfajta meditációt sugall. Ez a derengő plasztikusság azt sugallja, hogy nem csupán egyszerűen a láthatót láttatja Kiss Márta. Miközben virtuózan és magától értetődő tökéletességgel jeleníti meg modelljeit, motívumait, többet mesél el róluk puszta látványuknál.



A kiállítás decemberben tekinthető meg a Patyolatban megrendezett előadások előtt és alatt. December 3-án és december 16-án pedig Kiss Márta is ott lesz, és tárlatvezetést tart 18 órától! Részletes infók a kiállításról a DRÓTon itt olvashatók.



A csillagtetraédert szemlélő lány előtt nyitott könyv és vízben állva pompázó vörös rózsa. Mögötte távoli tájra láthatunk kicsi ablakon. Nem nehéz allegóriát belelátni ebbe a kompozícióba is. A tudás és a képesség attribútumai rímelnek egymásra lágy színekkel és mégis feszesen szerkesztve. Külön örömet okoz a kezek artisztikusan játékos beállítása. A felsőfokú mesterségbeli tudáson túl ez a megjelenítés meghatóan poétikus, zenei hasonlatban egy különösen érzékeny, finoman bánatos d-moll hegedűszólót képvisel…

Színpadias megrendezettségben ül a fiatal nő egy kis könyvkupac tetején ülő bagollyal szemezve. Ez a madár eleve erős szimbólum, a bölcsesség emblémáján túl a szibériai sámánoktól kezdve a kelta kovácsokig kitüntetett szerephez juttatták a népi hiedelmek, mint a túlvilág, az elrejtett dolgok hírhozóját. Itt domesztikált változatban kerül képbe, nem tudjuk élve, vagy inkább szépen kitömve. Nem is ez a fontos, hanem a gyöngéd teatralitásban azt mutatva, hogy mindennapi környezetünkben, szokványos kellékeinkben mennyire megtalálhatjuk az ősi utalásokat, örök bölcsességek lappangó jeleit.

Az Oltalmazó Madonna lefegyverző humorával tüntet. Tökéletes szent ábrázolás. A bíborruhás alak kék köpenye alatt berendezkednek a gyarló kicsi emberkék, mint egy szabadtéri előadás nézői. Biztonságban érezve magukat, mobiltelefonjukat figyelik, fényképeznek, csevegnek, voltaképp semmi baj nincs velük, de az Oltalmazó Madonnához kuporodva felnőttségük esendő gyerekességgé válik.

A Három Grácia, mondhatni a fokozhatatlan letisztultság. Három szűziesen fehér meztelen lány áll kecsesen összefogózkodva. Érdemes a testek szépségén túl a jelenetet is megfigyelni. Ketten a harmadikra figyelnek, aki a – vissza-visszatérő motívumként felbukkanó – csillagtetraédert tartja kezében. Amit épp elhagynak ezért figyelmükkel, az egy levegőbe feldobott, s ottfelejtett, még lebegő kis kék labda. Talán az önfeledt gyerekkor játékos korszakának búcsúja…

A királylány madzagpórázzal tartja nyakánál fogva a félelmetes kék sárkányt. A félelmetes fenevad pikkelyes farka és veszedelmes fogazatú pofázmánya áll ki a kékeszöld talajból, a királylány nem látszik ijedtnek, földig érő fehér ruhájában, piros övével, mintha délutáni félálomban sétáltatná egykedvűen a sokkal inkább nyugtalannak látszó sárkányt. Messze a háttérben az ilyen konstellációkban előírásos lovas herceg közeledik, de valahogy semmi sem sugallja azt, hogy olyan nagyon igyekeznie kellene ebbe a jelenetbe.

A Tavirózsa olyan allegorikus hangulatot áraszt, amihez nem kellenek szavak. Egyszerre vagyunk otthon a tündérek világában, a kozmosz feketeségében, s a vízinövények meghittségében. Jó átadni magunkat a szorongások ellenében ennek az álombéli tájnak, ami sejtelmes derengésével mintha a kegyelem előszobája lenne.

A Madárháton egy galamb tűri békésen (a béke gyakorlatilag jelképtári főfoglalkozása), hogy öltönyös férfiak, gulliveri törpeméretben lóvá tegyék. Felmásznak rá létrán, kantárral fogják, megnyergelik. Ez a kép szinte alkalmas lehetne publicisztikai szerepeltetéshez is, konkrét kritikai üzenetekhez illusztrációként. De csak „szinte alkalmas.” Kiss Márta festményeinek irodalmi konnotációja ellenáll a napi üzenetekbe sorolásnak. Annál talányosabbak, hogy vezércikk illusztrációk legyenek.

Van, amikor egyszerűen csupán egy nő áll egy fa mögött, s onnan néz. Piros szoknya, fehér blúz, a háttérben kéken gomolygó égbolt, zöld sejtelem, fehér fénysugár, a fej magasságában zsongás. Festői idill is lehetne, ám a tekintet arra késztet, nézzünk vissza elmélyülten. És ha elég időt adunk magunknak, önmagunk lényegébe merülhetünk a kép nézése által.

Téli folyóparton, fák kopár lombozata alatt, a stég alatti hideg sárga homokon aprócska gyermek áll. Eddig a szimpla, kézzelfogható valóság. De itt, a látható világon túli tartományból ideszegődött egy napszámos angyal. Úgy ül a hideg téli folyóparton, ahogy a Rainer Maria Rilke verssor idézi: „Az Úr kertjének hajlatán hallgatnak, néma hangközökként az Ő hatalmas dallamán. De egy-egy szárnymozdulatukra a lég örvénnyel megtelik, mintha szobrászkezébe fogva az Úr lapozná sustorogva a Kezdet súlyos könyveit.” (Nemes Nagy Ágnes fordítása.)

Az angyal közeli rokon, mondhatjuk családtag Kiss Márta munkáin. Ez az angyal az egyik képen kelet-európai tisztes táncteremben hegedüli a talpalávalót a mennybolt kihelyezett földi állomásán, a bankett plafonjához bújva, lebegve. De vegyük észre: lent egy kis gramofon szolgáltatja a zenét valójában, az angyal muzsikáját csak az hallja, kinek füle van hozzá. És tegyük hozzá: szíve.

A Vihar után egy többrétegű játék a kép sugallataival. Egy klasszikus naiv alapvetéssel kezdődik. Fiatal pár ül a kanapé szimmetria tengelyében, mögöttük a nyitott ablakon át láthatjuk a rendezett zöldfás kert fölötti sötét, villámmal átcikázott égboltot. Viharos szél lengeti a könnyű fehér függönyt, mintha lélek szállna. A pár gondterhelt állapota mintha épp elmúlna. Miközben baljós jelek mindenütt. Amik azzal tüntetnek, hogy minden rendben van. Laptop a töltőn, jeges-hegyes tájkép a képben, tisztára porszívózott padlószőnyeg. Mégis, a konszolidált felszín mögül lüktet a néma démonok hada.

A csókolózó pár mögötti kirakatban – régi Jégbüfé! – édességre sóvárgó magányosok majszolják süteményeiket, s közben egy fájó pillantás száll a boldog önfeledtek felé. Empatikus életkép, ahol minden szereplő közös sorsa, hogy az alkotó ecsetje egyforma bölcs derűvel ábrázolja őket. A néző extra jutalomként egy festett tükörben a majszolók bús hátát is megszemlélheti.
A virágárusok tömött krizantémcsokraikkal, tömött műszálas kabátjaikban mosolytalanul üldögélnek, mintha a halottak napi rituálé gépsorán teljesítenének szolgálatot örök kedélytelenségbe programozva. A halál előszobája ez, ahová a jellegzetesen elhízott, rég elvirágzott nénik belekeseredtek. Ám a reménytelenségbe – hová máshova? – bedereng egy mindent megértő szelíd angyal fájós hátakat, mostoha életeket gyámolító káprázata.

Önarckép, a japán, No színházi maszkkal. A mosolygó álarc mögül fürkésző tekintet. A táj, mint egy japán haikuban: „Ez a tavasz szagos hava, virágzik a cseresznyefa.” (Kosztolányi Dezső fordítása.) És mintegy mellesleg: „szívünket az igazság fokára emeljük.” Az önarcképek szemébe nézve önkéntelenül kihúzom magam, rendezem zilált soraim, zaklatott lelkem. Miközben e tiszteletteljes hatások sarkában ott bujkál a humor is.

Madarak, almák, körték, liliomok, virágok, zöld levelek Kiss Márta önarcképeinek epitheton ornansai, vissza-visszatérő eposzi kellékei, jelzői. És az anyai képeken a gyermek, Valér.

Kisimított felületek, telt színek jellemzik. Kompozíciói fegyelmezettek, gondosan szerkesztettek, okos arányokra tagoltak, a tónusok összhangzása harmonikus. És mindeme egzakt érdemeken túl, Kiss Márta festményeit átjárja egy tündérien tiszta, kecses, mély érzelmekkel teli, sebezhetően érzékeny lelkület.

Jó a képei közelében lenni, élni. Mintha vásznain megmodellezné a szerethető létezést. Nem erőltet semmit nézőjére, nincs tolakodó harsányság (bár még azt is elfogadnám tőle!), helyette halk szavú udvariasság és állhatatos gyöngédség jellemzi. Erőssége épp a vállalt sebezhetőségben rejlik. Képalkotó erejét, láttató képességeit mutatja, hogy a leghétköznapibb jelenetben, alakban, motívumban megtalálja a drámai mélységet.

És ezeket a drámai mélységeket nemcsak megtalálja, de megragadja és felmutatja. A komor, fájóan növénytelen és mereven kikövezett buszmegálló letisztult sivárságába megidézi Botticelli Tavasz tündérét, aki dacol a mostoha környezettel, s virágszirmokkal készül mindennek ellenére a megújuláshoz.

A kölcsönkapott dolgozószoba sajátos víziót jelenít meg. A templomi falak közt életre kelt archaikus műhely arra emlékeztet, hogy e helyek eredendően nem turista látványosságnak, hanem a világtól félrevonuló meditáció helyszínének épültek. Kiss Márta munkáitól nemhogy nem idegen a meditáció, de éppen hozzátartozó, szellemiségéből következő. Legújabb képein új technikai megoldást alkalmaz, a vászonba való belehímzést. Mint elmondta, ebben nem a díszítő funkciók fokozása izgatja, hanem a dimenzió-váltás. Benyitás, átvezetés a síkfelületből a térbeliség felé. És – fűzi hozzá – a hímzés női világa is vonzza. Tegyük hozzá, minden a meditatív állapotot készíti elő, segíti, fokozza.

Nagyszerű, hogy alkalmunk nyílik e kitüntetett spirituális állapot tárlatát megtekinteni itt a Patyolat próbaüzemében. Önfeledt bámészkodást kívánok önmagunknak, okos csevegést Kiss Márta munkáinak társaságában, s köszönöm a megtisztelő figyelmet.


Szerényi Gábor megnyitóbeszéde elhangzott a Patyolatban 2017. november 26-án.

Fotók PATYOLAT - Koncz János.


KISS MÁRTI a DRÓTon

 

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek 2016 március 26-án nyílt kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  

Kiss Márta: Istennő triptichon

Istennőket festek. Archetípusokat öntök képi formába, jobban mondva megidézem ezeket a képeket.  Különféle kultúrák istennő alakjai láthatóak egymás mellett, triptichon szerű elrendezésben: Káli, a Fekete Madonna és Kuan Jin.



KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. - Mészáros Szabolcs a legjobb kétszáz kortárs között - a szentendrei kiállítást meghosszabítjuk
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. Víz és fény, avagy mi a festészet? 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől.  Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. - A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről


Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. -  Az elszabadult vasgyerekekről

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. - A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. - Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

 

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  - Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk. Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ
 

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! Az értő szellem derűje - Szarka Fedor Guido győri kiállításáról

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

 

DRÓTkonyha

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

 

 

 

  • Kiss Márta
  • képzőművészet
  • kiállítás
  • Patyolat
  • videó
  • Művészet