Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Minden le van...

A szerző nem az isten, hanem az állatok felől közelíti meg az ember képét. Szerinte az ember is állat. Ez a világnézete és írt belőle egy egész regényt.- Az álnéven író Lascar első regényéről Bak Rita recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.

Minden le van... 
 
A könyv alcíme Szemérmetlenül jó könyv. Nyilván egyfajta szójáték ez a mű címére, ami nem más, mint, hogy „Szemérem”. 
Müller Péter Sziámi szerint azért lett  „Szemérem”, mert  a szerző ajkai gyakran szólásra nyílnak és a könyvben nagyon gyakran  megnyíló ajkak sem mindig szemérmesek. 
Szabadszájú, trágár stílusban íródott Lascar  egyébként mondhatni szellemes, poénos, -lesz akinek majd - szórakoztató és olvasmányos első (?) regénye, nyíltan vállalva, hogy Charles Bukowski és kissé talán E. L. James (A szürke ötven..., stb...) nyomában jár. Amikor Martin - a főhős - otthagyja a  hittudományi főiskolát és végre délig alhat, barátnője a következő szavakkal ébreszti fel: 
 
„A picsába, hogy nem bírsz soha felkelni”. 
 
A regény vége felé a könyv főhőse, Martin felolvas szerelmének egy Bukowski novellarészletet, mely Charles Bukowski: Tizenkét majom, akik egyszerűen képtelenek párzani (Hazai Attila fordításában) című művéből való. 
 
„Egyik éjjel egy zsaru átsétál a parkon, és ott vannak, a szárnyuk felcsatolva, és basznak, mint az ördögök. A zsaru odamegy hozzájuk. A hím meghallja, oldalra fordítja a fejét, ránéz, és elvigyorodik, közben nem hagy ki egyetlen lökést sem, majd visszafordul, és folytatja a kefélést. A zsaru fejbe lövi. A majom agya kiloccsan. A nőstény undorodva ellöki magáról a hímet, és feláll. Ahhoz képest, hogy majom, egész csinos jószág.” 
(Charles Bukowski: Tizenkét majom, akik egyszerűen képtelenek párzani. Hazai Attila fordítása)
 
A könyv szerzőjének neve, Lascar természetesen álnév, franciául kedves csirkefogót jelent, eredetileg a francia hajókon szolgáló indiai matrózokat nevezték így. Maga a könyv főhőse, Martin is kedves bohém. Elkezdi a hittudományi főiskolát, bár semmi kedve hozzá, ezt is csak azért, mert nem vették fel a katolikus egyetem bölcsészkarára és jobb híján a hittudományi főiskolára ment. Mégis utálja Kék Emerencia tanait és egyik tanára, Izsák atya csontos alakját is. Apja se nézi jó szemmel, hogy fia egy felsőoktatási intézmény tanulója, egyszerűen kiröhögi fiát. 
Sokat elmond a műről, hogy mottója Henry Millertől így hangzik: 
 
„Most mondjam azt, hogy a szar is le van szarva? Mondom.” 
 
A főhős utálja a főiskolát, ahová jár. Az első fejezet a következő mondattal kezdődik: 
 
„Abban a hónapban, amikor otthagytam a hittudományit, a dolgok elkezdtek jóra fordulni. Isten megemberelte magát, vagy mi.” 
 
Már az első mondatban nyilvánvalóvá teszi világnézetét: ateista, materialista, aki kicsúfolja Istent és nyíltan vallásellenes. Martin materialista ideológiájára utal, hogy szembeállítja magát a metafizikai szempontokkal. 
A főszereplő célja, hogy csaja, melója és pénze legyen. Azaz nem akar magasabb rendű eszmékért küzdeni, fő célja a teli hűtőszekrény, a pia, a cigi, a feszes női test és a kényelmes élet. Martin, a főhős az andalító semmire vágyik.   
A munkahelyeken pozitív gondolkodású, alapos, igényes, megbízható munkaerőt keresnek. A főhős először próbavásárló lesz, de sajnos három hétig bírja, aztán már nem. Apja haverja segít neki új munkahelyet keresni. Természetesen a kocsmában beszélik meg az új munka részleteit. Új életében haverjai és jóakarói kidobófiúk hatalmas terepjáróval, akik munka után fellépnek a futógépre, majd egy harmincas bombázóval mennek haza, akinek felpolcolt mellei, póthajuk, zsebkendő méretű szoknyájuk legfőbb jellemzőjük. 
Éles ellentétben áll ez a világ azzal, ahonnan Martin jött, azzal a faluval, ahol disznóvágás van minden ősszel és kondérban főzik a belsőségeket az udvaron, vacsorára pedig disznótorost esznek és a falu kocsmája a helyi filozófia tanszék. 
Az új munkahelyen Dortmund a pártfogó, Kasztorp úr a főnök, Martin pedig a „ barátunk”, akit fel kell venni. 
Martin célja azok után, hogy biztos munkahelyet talált az, hogy egy igazán jó nővel mehessen moziba. Ez a vágya meg is valósul, munkahely és nő, szinte mindent elér, amire csak vágyott.
Árufeltöltés, pakolás a raktárban, felszolgálás, pörgés ezerrel és Martin úgy érzi, szerencsés, hogy  „egyik-napról a másikra bekerült a fincsibe és olyan ragadozó csajokat tud felszedni, 
 
„akiknek úgy tágul a pinája, mint a világegyetem.”
 
Bár még mindig követelőzik a főbérlő, akinek szenilis anyja folyton azt akarta, hogy Martin fürdesse meg.
Érdekes momentum, hogy a regényben feltűnik egy pávián, Ukulala, aki vedel és állandóan kanos, ez tulajdonképpen tükörképe a főhősnek és a hagyományos emberfeletti ideállal szemben az emberalatti ideált eszményképét mutatja fel. A szerző nem az isten, hanem az állatok felől közelíti meg az ember képét. Szerinte az ember is állat. Ez a világnézete és írt belőle egy egész regényt.
A regény az amerikai beatprózához kapcsolódik, bár nem annyira spontán, viszont a cselekmény a valóság hétköznapi tér-idő dimenziójában játszódik.
Mindent összevetve a könyv egyként olvasható a társadalmi érdeklődés és a szépirodalmi érdeklődés szempontjából és az ezredforduló utáni világ egy szeletének, hogy úgy mondjam autentikus kifejeződése. Erősen metafizika-ellenes, vadromantikus abból a szempontból, hogy éppen a spiritualitás ellentétét mutatja fel. 
A fehér ellentétét, a feketét. Nem relativizálja a spiritualitást, hanem ellentmond neki. 
 

Lascar: Szemérem. Scolar Kiadó, 2016.


SZOROSAN KAPCSOLÓDÓK
 
Szürkébb nem is lehetne. Ha valakinek a 9 és fél hét nem lett volna elég lightos, érdemes elkapnia a moziban A szürke ötven árnyalatát, megtalálható benne minden, ami egy erotikus filmnek ígérkező mozit teljesen ostobává és silánnyá tesz.  
 
A hülyeség ötven árnyalata címmel közöltünk a film magyarországi premierjén kritikát, most egy pszichiáter nyílt levelét olvashatjátok a DRÓTon, ami nem véletlenül járja be az Internetet. Egyébként a cselekménnyel dúsított pornófilmet február óta 57 országban vetítik; Franciaországban 12 éves kortól megtekinthető. A film alapjául szolgáló könyv 52 nyelven, százmillió példányban jelent meg. Dr. Miriam Grossman levelét itt olvashatjátok. Gondold végig! Add tovább!
 
„...megdöbbentett, hogy jó pár általam elismert irodalommal foglalkozó oldal és egyén is elragadtatottsággal írt egy olyan jelenségről, ami valójában nem sok pozitív hozadékkal kecsegtet." - Már a szépségkirálynő is Viola Szandrát ajánlja. A vitát, botrányt és elismerést is kiváltó Testverselőről sokféle írás született, de nagyon kevesen vizsgálták a jelenséget magát. A DRÓTon éppen ezért fontosnak tartjuk közölni Básthy Ágnes írását, amely egészen más szemszögből világítja meg nem csak Szandra írásait, fotóit, hanem talán magát a női test kérdését is.

NŐKÉRDÉS a DRÓTon

 

Ha változást szeretnénk elérni, akkor nekünk kell tenni érte, mert senki más nem fog. - Svégel Fanni írása a DRÓTon.

Még dolgoznak a fiúk az Isztambuli Egyezményen

Magyarországon az elmúlt években 0 személy halt meg külföldiek által elkövetett terrorcselekmények következtében, míg legalább 150 személy halt meg kapcsolati terrorizmus következtében, és százezrek élnek mindennapos fenyegetettségben. - mivel nagy vita alakult ki fórumainkon a családon belüli, nők elleni erőszak kapcsán, közöljük az Igazságügyi Bizottság üléséről szóló PATENT beszámolót a DRÓTon.

 
Magyarországon még mindig elfogadott a nők elleni erőszak, különösen akkor hunynak szemet felette, ha az családon belül történik. Hiába demonstráltak nőjogi szervezetek, a kormánynak nem sürgős a családon belüli erőszak megfékezése. Több nőjogi szervezet, többek között a Nőkért Egyesület, az Angyalhír, a Patent Egyesület, és a NANE Egyesület is demonstrált reggel a Parlament előtt, az Igazságügyi Bizottság ugyanis a 2017 február elsejei ülésén tárgyalta, hogy a parlament elé kerül e az isztambuli egyezmény ratifikálása. Erre továbbra is várni kell. Amíg várunk újraközöljük KÉT ÉVVEL ezelőtti cikkünket az ügyben, ami most ismét aktuális. Ha te is tűrhetetlennek érzed a helyzetet: akkor add tovább cikkünket.
 
Az irgalom azt jelenti: látom, hogy más vagy, másként gondolkodsz, de elfogadlak. Azt jelenti: látom, hogy hülyeségeket csinálsz, de megbocsátok, mert én is ugyanilyen baromságokat követek el. Miért okozott ekkora felháborodást egy zenész és egy politikus kijelentése a nőkről? Miért érintett ennyire érzékenyen sokakat annak az alapvető gondolatnak a magánemberként való nyilvános megfogalmazása, hogy a nőknek genetikailag meghatározott feladata van? Stenszky Cecília - a DRÓT szerkesztőjének - írását olvashatjátok. 
 

Miről verselt Osama bin Laden? Milyen a dzsihádista költészet? Mire használják az irodalmat az Iszlám Államban? Hogyan jutnak el emberek odáig, hogy vallási vagy bármilyen más motivációból megöljenek másokat? Sokak által ismeretlen terepre megyünk, hogy többet értsünk a világból. Tartsatok velünk a DRÓTon, és ha érdekesnek és tanulságosnak találtátok: adjátok tovább! 

Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  

Hamvas és a nők, avagy nehéz szatírát nem írni

...két nagyon érdekes részletre is felfigyelhetünk. Az egyik Hamvas Béla viszonya a nevetéshez, végső soron a humorhoz. A másik Hamvas Béla elképzelése a nőkről, és a nők lehetőségeiről és korlátairól. - Milyen volt Hamvas Béla viszonya a nőkhöz? Mi a helyzet az indiszkrécióval az irodalom és történet írásban, és hogyan jön képbe már megint az a fránya filológia? És végül: miért nehéz minderről nem szatírát írni?

Öltések az örökkévalóság vásznán - Szabó Imola Julianna könyvéről

Szabó Imola Julianna versprózái–prózaversei sokszemű „tündérszörnyek”, melyek egyszerre figyelnek befelé, a lélek tágas, mozgalmas belső terére; és kifelé, a többi emberre, a világ zajára, a múltba, a jövőbe és az örökkévalóságba.

Isten tudja, hogy a nők...

Egy buddhista tanító, egy vaisnava (Krisna-hívő) teológus, egy református lelkész, egy rabbi és egy muszlim hitoktató véleményét olvashatjátok a napokban erősen tematizált nemi egyenlőtlenségekről a DRÓTon. Az írás részlet Rába Géza most megjelent „Isten tudja – emberi kérdések, vallási válaszok” című könyvéből.

 
 

 

  • Lascar
  • Scolar
  • regény
  • materializmus
  • ateizmus
  • szar
  • Bak Rita
  • kritika
  • recenzió
  • Irodalom