Miért éppen április 11-én van a Magyar Költészet Napja – így nagybetűkkel –, és miért nem máskor? Persze, tudom a hivatalos választ, hogy ez József Attila születésnapja - most éppen a 111-dik -, és azt is tudom, hogy 1964 óta van ez így. Szent tehene a magyar irodalmi gondolkodásnak és történetnek „szegény, szerencsétlen" József Attila, így aztán bizonyára sokaknak tabut sért még a kérdés felvetése is, hogy miért április tizenegy és miért éppen József Attila?
Miért nem Weöres Sándor (június 22.), Ady Endre (november 22.), vagy pláne Petőfi Sándor (január 1.) születésnapja a nagybetűs költészeti ünnep, ha már mindenképpen akarunk egy napot a magyar költészetnek a Balatoni Halak Napja és a Takarítási Világnap közé?
Tudom-tudom, hogy erre mennyi és milyen válaszok tömege érkezne, végképp nem reménykedhetek benne, hogy kellő humorral közelítenék meg a kérdést. Pedig,
a szintén április 11-én született Márai Sándor a Szindbád hazamegy című regényében külön figyelmet szentel József Attilának.
Szindbád és Artúr beszélgetnek a bérkocsin. „Artúr híres volt emlékezőtehetségéről s arról a sajátos képességéről, hogy minden magyar verset betéve tudott." Éppen ezért Szindbád így szól „érett tűnődés után" hozzá:
„– Menjünk a „Csikágó"-ba, de útközben vegyünk a bácskai hentesnél tokaszalonnát. Mióta Óbudán lakom, meglazultak kapcsolataim az irodalommal. Tudsz valamit Attila műveiből?
– Ne mondjam el inkább a Gondolatok a könyvtárbant? Végeznénk vele, amíg átjutunk a hídon.
– Nem – mondta Szindbád. – Nem szabad elmaradni a kor szellemi mozgalmaitól. Szavalj csak Attilától valamit.
– „Hosszú az Úristen – mondta Artúr, s keservesen nekifohászkodott, mint aki tehetetlenül teljesíti egy kényúr parancsait – s rövid a szalonna." Így kezdődik egyik verse.
– Szép vers – mondta Szindbád, s elismerően bólintott. – Férfias és magyaros. Főként az tetszik, hogy a szalonnáról is szó van benne." (Márai Sándor: Szindbád hazamegy. 2006. 55-56. o.)
Az inkriminált vers - a Hosszú az Úristen című - 1928-ban íródott, s az említett idézetből szinte lehetetlen nem kihallani a finom iróniát. Nem azt akarom mondani, hogy sok kortárshoz hasonlóan Márai Sándor sem szerette volna különösebben József Attilát, de volt annyira zsenerőz, hogy ha már beszélteti róla Krúdyt, akkor humoros kontextusba helyezi. Úgy beszél róla, ami a költőre – finoman szólva – nem nagyon jellemző: mosollyal, szeretettel. És itt elértünk a lényegi kérdéshez.
Sok mindennel magyarázható, hogy 1964-ben József Attilát választották a Magyar Költészet Napjának áldozatául, s ha már így alakult, ez ellen fellépni értelmetlen, hiszen legnagyobb érv kishazánkban a szokásjog, ellene tenni nem lehet, de azért tűnődni fölötte érdemes. Főleg ilyenkor, midőn cikkem írom: április 11-én.
József Attila ugyanis nem csak költő, akinek verseit szavaljuk, hanem idol, példakép, bálvány, sőt a keserű magyar sors ikonja.
Sok fiatal és nem fiatal költő – méghozzá egészen tehetségesek is – szándékosan írtak, írnak modorában, utánozzák nem csak verselését, hanem azt a viselkedést, magatartást is, amit József Attiláról magukban összeraknak. Éppen így az emberek jelentős része meg van róla győződve, hogy
a magyar költő, habár zseni, de szegény, szerencsétlen, nem szerette az anyja, az apja elhagyta, szóval árva, minimum bolond, és biztos, hogy öngyilkos lesz.
A magyar költő a társadalom perifériájáról kell, hogy jöjjön, forradalmi indulatok kell hevítsék, rendes családja és élete ne legyen lehetőleg. A magyar költő egyszerre elismert és kitaszított, életének halála koronája, elismerni csak akkor fogják, ha meghalt. Addig legyen csóró, éhezzen, szenvedjen, járjon analízisbe, legyen elviselhetetlen és önpusztító, de legfőképpen vegye magára ezt a József Attila-maszkot, és játssza el nekünk: ő a Magyar Költő. Sírjon-visítson, hogy „hosszú az Úristen, s rövid a szalonna". Búsongjon magyarosan és férfiasan. (Mert ugye költőnők a köztudatban nincsenek, pedig.) Aztán lehetőleg „fulladjon meg máma még".
Mi sem jellemzőbb, mint amikor idegenekkel találkozok, majd szóba kerül, hogy ki mivel foglalkozik, s elárulom, hogy költő vagyok, akkor az első, vagy második kérdés az az, hogy „és ebből meg lehet élni?" De nagyon kevesen kérdezik meg, hogy „és miről, miket, mit írsz?" Elmondom, hogy költő vagyok, és rögtön érzem, hogy sajnálnak. Szegény, éppen mint József Attila. Költő a nyomorult.
Az is jellemző, hogy bár sajnáljuk szegény-nyomorult költőket, de verseskötetet soha sem vásárolunk, költői estre el nem járunk, kortárs költészetet alig-alig olvasunk, nem is értjük, hogy mi a fenét akarnak ezek a szerencsétlenek. Több pénzt adunk ki szemétre, mint költészetre. Hiába, minden kornak megvan a maga jellemzője. Ezé a szemét. Különösen a műanyag szemét.
József Attilának – még ha anno rá is játszott erre – most már ehhez semmi köze, ezt a képet az utókor alakította ki, tartotta fenn, és szerintem úgy baromság, ahogyan van. Persze nem kell félni, nagy pozőr majd' minden költő, de azért ebből a sztereotip világból érdemes lenne kilépni, még akkor is, ha „így szoktuk meg".
Sokan próbálják József Attilát (és az utóbbi időben Márait is) újraolvasni, újratárgyalni, több és más oldalaikról megközelíteni, ha már április 11. Legjobb mégis, mikor verseit mondják, mert kétségtelen, kegyetlen nagy költőnk volt, és itt a kegyetlen épp oly hangsúlyos, mint a nagy. De azért azon elgondolkoznék, hogy
jó-e, helyes-e ilyen minták rabságában gondolkozni?
Nem viszi-e félre még az eredeti versek olvasatát is? Vajon nem nyom súlyos bélyeget az eljövendő költőkre ez a képzet a magyar költőről? Hiszen nem egy költőnk volt, ki legalább oly „jelentős" lett, mint József Attila, s más válaszokat adtak az élet más, de nem kevésbé nagy kihívásaira. Nem beszélve arról, hogy valójában
minden maszkot le kell venni, és az önismeret és világismeret révén saját magunkká kell válni.
Ebben az ön- és világismeretben legnagyobb segítség éppen a versek lehetnek, József Attila versei is, s ha annyi eszünk nincs, hogy az év többi napján bennünk felmerüljön, akkor legalább ilyenkor vegyünk elő néhány verseskötetet – ha lehet ne csak József Attilát –, és könyörgöm: olvassunk verseket.
Az írás első változata 2014. április 11-én jelent meg a Kultúrparton.
KORTÁRS
MAGYAR KÖLTŐK
a DRÓTon
„...hogy miért kell hét előtt felkelni / munkahelyen szenvedni / holott csak / a boldogtalanságod / enyhítésére kell a pénz / az ok vált okozattá" - Svégel Fanni versei
„meztelenül mentél be a vízbe, / és mondtam, hogy nálad szebben / senki nem tudná hordani a bőröd, / de én nem mertem betenni" - André Ferenc csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsvárott élő fiatal költő, slammer verse.
„Úgy ébredtem ázottan, / dideregve, mint egy utazó, / kit visz a szél szadomazó / partira, éji parti orgiára, / rávehető szodómiára, / lefordíthatnád óindre. / De rálel egy épp jó rímre..." - Simon Adri két verse.
„hibbant férfi / vagy / hibbant nő / megválni / összeil-/lő" - Lennert Móger Tímea vajdasági költőnő három versét olvashatjátok a DRÓT szexi költők sorozatában. - Móger Tímea versei
„A tenyerembe, majd / a számba teszem / ezeket az apró, kerek / üvegdarabokat. / Gondolatban fenyegetem apát, / hogy lenyelem egyszerre./ Lenyelem őt is, anyát, / a várost és a telefonfülke / kilőtt üvegeit." - Terék Anna: Maja (részletek)
Ughy Szabina verseskötetét tartottuk a 2015-ös Ünnepi Könyvhetes DRÓT TOP10-ben a legjobbnak. Nem véletlenül. „Azt mondja, minden más fontos a versekben van." - Fata morgana - Ughy Szabina versei
„Ókeresztény punk, akire nyugodtan rábízhatnád az életedet, ráadásként a gyerekeidét is. Tiszta, erkölcsös, alapos, mint egy vakbélgyulladás. Minden írásának tétje a megváltás, alább nem adja. Még meg sem született az életmű, máris méltatlanul elfeledett szerző, és ez így van jól." - írta Zemlényi Attila a most 50 éves Nyilas Atilláról a MŰÚTban. A DRÓTon szeretett költőnk két zseniális versét olvashatjátok ebből a jeles alkalomból. - Nyilas Atilla 50
„Költő Urak, a verseny véget ért. / Fáradt vagyok, aludni lenne kedvem. / Hálás vagyok a szép szeméremért, / s tetszik minden, ami szemérmetlen.” - Jónás Tamás három verse
Többen írtátok a „Fogyasztható művészet" című videónk után, hogy szeretnétek elolvasni a filmben szereplő Dobai Bálint verseit. A DRÓTon most közöljük mind a nyolc haikut, melyeket Nagy Zsófia Minikiállításának záróeseményén olvasott fel a költő. Ha tetszettek: adjátok tovább! - Nyolc gyönyörű haiku egy borongós vasárnap - Dobai Bálint versei
„Az elvtárs szobormerev / arca / kimerevített képernyőn. / Meg fognak enni / ezek a tetvek.” - Bak Rita költő, műfordító egy hét múlva felolvas az Írószövetség könyvtárában. Három versével ajánljuk az estet a DRÓTon. - Kutyavirágok - Bak Rita három verse
„...később pontosan azonosítható az a hely, / ahol álltál, / s akkor talán az is, / hogy ki voltál.” - Carbonaro - alias Szőcs Géza - legújabb verseskötete az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelent meg a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra. A kötetből két elgondolkodtató verset olvashattok a DRÓTon.
„De itt sötét van, s hideg. / Szemünkre nem jön többé álmod. / Merre szállt el tekinteted? / Zengő hangod hova illant?” - Karácsony napján Hegyi Botos Attila versét olvashatjátok a DRÓTon. Ha tetszett: ajándékozd tovább! - Hegyi Botos Attila: Égsirató
Ki mondta, hogy a közéleti költészet halott? Milyen itt egy sorakozó? Hogy hangzik a Demagóg mondóka? És minderre mi a végső utószó? Berka Attila versei a DRÓTon. - Demagóg mondóka - Ne olvasd el, ha szerinted minden rendben van Magyarországon!
Indítsd a hetet verssel! Hétvári Andrea legutóbbi verseskötetéből a Kert retorikájából olvashattok három gyönyörű szonettet a DRÓTon. - Három szonett hét elején
Málik Roland-emlékestet tartanak 2016. január 26-án (kedden) a Kalicka Bistróban, ahol a saját írásaival emlékeznek a 2011 januárjában az ecuadori Santa Marianitában, a Playa Bonitán a Csendes-óceánba fulladt Málik Roland (1976–2011) költőre. A költő három verse saját előadásában a DRÓTon. - Málik Roland elmondja három versét
„...a szárnyaikat ilyenkor / kölcsönadják a költőknek, akik az / önző nap közelében, jó magasan, / a bőrükön érzik, hogy az ördög a / részletekben lakik, vagyis a pokol / is részletkérdés, akárcsak a nemlét...”- Fellinger Károly felvidéki költő, író legutóbbi kötetéből a Külön bejáratból olvashattok négy verset a DRÓTon. - A pokol is részletkérdés, akárcsak a nemlét - Fellinger Károly versei
„Ha elhagyod egyszer a harmadik ikszet, / nem kellesz a munkaerőpiacon. / Ezt dobta a gép. Igazítod a sminked. / Kérőddzön a sok fasz a szingliadón!” - A 7nő című beszélgetés sorozatunk első vendége Kiss Judit Ágnes költő volt, akinek a beszélgetés végén felolvasott négy szókimondó versét olvashatjátok a DRÓTon. - Kiss Judit Ágnes négy verse
ÁLLJ MEG! Egy ősi japán mondás szerint, aki elolvas egy haikut, annak szerencséje lesz, aki tovább is adja: megsokszorozza azt. A DRÓT szerkesztősége fontosnak tartja, hogy lehetőleg ne teljen el hét versek nélkül. Inkább verseket adjatok tovább, mint az őrületet és a gyűlöletet. Talán még szerencsétek is lehet. - Három rövid versben az élet - Botos Ferenc haikui
„...végül mégsem feledtem: hogy hogyan / hordtál, szültél és ringattál anya. / Hogy vér vagyok a véredből / és hús a húsodból, hogy életet adtál / kimondhatatlan lehetőséget, / hogy ember lehessek.”- egy különleges és kivételes alkalomból a DRÓTon most Weiner Sennyey Tibor anyaverseit közöljük, Szarka Fedor Guido illusztrációival. - Weiner Sennyey Tibor: Anyaversek
Úgyszeretnek. Ahogy egymást sem. / Erőtlenül. Erősek. - Boldog nőnapot kíván a DRÓT nem csak nőknek és nem csak férfiaknak, hanem mindenkinek két nem szokványos nőnapi verssel egy költőnőtől. Ha te is: add tovább ezt a két verset. - Móger Tímea: Nemek arca nőnapra
Nincs szerető, / nincs család, / nincs tenger, / nincs folyó. / Valaki vágja / már el a / szoknyám alól / kilógó köldökzsinórt! - a vajdasági Bíró Tímea öt verse kegyetlen szigorral tárja fel egy abortusz lelki hátterét. Mit él meg egy nő? Hogyan éli meg? Hogy reagál az anyja? Hogy reagál a szerető? Mennyire messze kerül tőlünk a tenger? - Emberfogyatkozás - abortusz versek
Úgy tűnik, hogy hagyományt teremtettünk a VERSFÁval, amely videónk, majd az RTL hírei után a SEK Budapest International School udvarán is előtűnt szinte a semmiből. Itt a harmadik Költészet Napi felvételünk, amelyben egy három nyelven tanító (magyar-angol-spanyol) nemzetközi iskolába látogatunk el, ahol a Gittegylet.com "Posztolj verset..." akció közel 15000 résztvevőjéhez csatlakozva bemutatjuk, hogyan posztoljatok verset a suliban. - Hogyan posztoljunk verseket a suliban? - (oktató)VIDEÓ3
Mi az a versfa? Nagysikerű "Hogyan posztoljak verset az utcára?" című videónk után itt a Költészet Napi különkiadás, melyből megtudhatjátok hogyan posztoljunk verseket egy fára. József Attila A Dunánál című versét halljuk... József Attilától és kortárs fiatal költőktől posztolunk egy fára, miközben elég jó zenét hallgatunk. Ha tetszett: posztold tova. - VERSFA, avagy hogyan posztoljunk verseket egy fára? - (oktató)VIDEÓ2
"...készülnek rá az emberek (köteteket forgatnak, keresgélnek, verseket olvasnak) és azzal, hogy maguk is felfedezik az utcán vagy az interneten a mások által posztolt verseket - előfordul, hogy először hallanak egy-egy szerzőről - az ünneplés személyessé és egyben valódi közösségi élménnyé válik." - nyilatkozta a DRÓTnak Szeifert Natália, a Posztolj verset az utcára akció egyik főszervezője. - Minden idők legnagyobb költészeti akciója készül - interjú a Posztolj verset az utcára főszervezőjével
A Gittegylet.com hirdette meg a posztolj verset az utcára című kampányát, amely már most az év egyik legmenőbb gerillaakciójának számít, cikkünk megjelenéséig mintegy 13000 ember csatlakozott az eseményhez szerte az országban. A Verskocka, a Szabadságszínpad, a Debreceni Moly Klub és a DRÓT is társrendezvényekkel készül, sőt még futva is lehet verseket posztolni. A Gittegylet tagja, a DRÓT állandó szerzője Szeifert Natália foglalta össze, hogy pontosan mi minden fog történni április 11-én. - És akkor kitör a versek forradalma! - 2015.04.11???
A tavalyi évhez hasonlóan idén is arra biztatunk benneteket, hogy ünnepeljük rendhagyó módon a Magyar Költészet napját! - Posztolj verset az utcára!