Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Mi a közös többszörös? :: Parti Nagy Lajos Rabóczky Judit szobrairól

Politikusak ezek a művek, a szó eredeti értelmében, hisz a közösség ügyeiről beszélnek. Hogyha ezek nem közös kérdések, ha saját legbelső életünk, kínjaink, indulataink, révületeink, elhallgatásaink bántásaink és bántódásaink, sértéseink és sérüléseink  nem azok, akkor mi a közös? Mi a közös többszörös?
Mindazonáltal amit látni fognak, az nem a pináról szól...

Parti Nagy Lajos

Mi a közös többszörös?

Rabóczky Judit kiállításának megnyitója

Elhangzott a Fugában, 2018. január 19-én Rabóczky Judit kiállítás-megnyitóján

Hölgyeim és uraim, önök, legalábbis ebben az összeállításban még nem látták, amit nekem már volt szerencsém, így ellenőrizni sem tudják pillanatnyilag, hogy amit mondok igaz-e; igaz, annyit mondok csupán, ráadásul laikusként, szabad nézőként, hogy

Rabóczky Judit nagyon jó művész, komoly figyelmet érdemel, igaz, nem is lehet nem figyelni rá.

E szobrok jó része már készen volt, egymás hegyén-hátán készülődött, mint valami öltözőben, amikor, tulajdonképpen véletlenül, először jártam a műtermében. A nevét ismertem, pár munkája, persze fotóról, rémlett, aztán két perc alatt lenyűgöződtem.
Azt megérezni, ha valaki sugárzóan tehetséges. Ha annyira jó, hogy minden a kezére áll, bármi, aminek kiterjedése van. Odahajlik, odaheged, lélek-zeni kezd. Az anyag megmozdul, magnetizálódik, saját akaratát, természetét nem félti a szobrászétól és viszont, noha mindegyik mást akar, ezt, más összefüggésben, tudjuk Karinthytől.
Vagyis dolgoznak egymással, figyelik egymást, alkatot, sorsot, jószerencsét, nincs két egyforma munkanap, kedv, s nincs két egyforma vas, drót, cement, parkettaragasztó. Van tehát mit próbálgatni, de a leghétköznapibb relációt, például az ajtót is, hogy a műtárgy, e bonyolult konglomerátum majd kiférjen praktikusan. Mert a szellemit, a mérhetetlent egy ponton illik centiméterben is megadni, ez egy ilyen szakma. Igaz, minden szakma ilyen.
Csak művészet nincsen. Illetve ez a művészet, a nemcsak.
Hogy egyrészt transz, lélekhúrutazás, másrészt a flex le ne vágja az ujjadat.  
Ami nem azt jelenti, hogy ne volna titok százával, de azért titok, hogy ne tudódjék ki, ne kimondassék, hanem írassék körül, végtére egy szobortárgy is körülírás, megvasalt levegő.
Aztán mégis, lásd bot és vászon.
Álltam ott a műteremben,

talán a súlyos könnyűség varázsolt el, a fehér falra akasztott szerkezetek evidenciája, a tegezőviszony a gravitációval.

És persze a vázak, kötegek, gomolyok között, alatt, fölött az evilági szerszámok, üllők, satuk, csavarkulcsok: hogy e térben az is szobor, amivel, amiből a szobor lesz. S hogy e munkaszínpad ugyanakkor műhely, ahol a nehéz, szúrós, szikrázó procedúra, nem engedi a maszatolást, az angyaloknak különben is hegesztés-szaguk van.

Az itt és most kiállított műcsoport, mely immár A világ eredete (egyáltalán nem eredeti) címet viseli, kilenc ember nagyságú szoborból, szobornagyságú emberből áll. Áll, ül, fekszik, falat mászik, lóg terpesztve és fejjel lefelé, homorít, domborít, ringatózik, egyirányban sok és sokfelé ugyanaz.
Ha majd belépnek, érezni fogják, hogy behúz ez a világ. Behúz, körbevesz, erős figyelemre késztet, kissé csúfondárosan, áhítattal és iróniával körbetáncoltat a konvenciók és ellen-konvenciók porondjain. Nem, nem forgat föl, mert mi is az, hanem a permanens fölforgatottságról beszél elegánsan és szenvedélyesen, s ez, ami radikális.
Erős eszközöket használ, hisz kiszolgálásról és kiszolgáltatottságról beszél, belső és külső agresszióról és regresszióról korábbi kábelfiguráihoz képest felöltöztetett alakjain keresztül, akik épp ettől a sprőd vagy fényes bőrtől válnak csupasszá, s ez védi meg őket így vagy úgy, az elementáris  meztelenség.

Nem csoda, hogy a testtartások végletesek, az emberi élet mély és magaspontjairól mondják a magukét, s hogy olykor micsoda kicsiségek és vacakságok választják el, illetve fordítják egymásba a rokon és az ellenszenvet, a fájdalmat és az örömöt, a fentet és lentet.

Ketten külön arcot s lobogó világoskék szemet viselnek, hármójuk kitárt-kitárult combjai között kerek fehér fény -- csak erről a fényről meg lehetett volna írni ezt a megnyitót, hogy egyszerre idézik a betlehemi lángoscsillagot és az önkívület pulzálását, de itt folytassa ki-ki magának, közünk intenzív, kulturális örökségünk, fantáziánk, öntapasztalatunk kiapadhatatlan.
Politikusak ezek a művek, a szó eredeti értelmében, hisz a közösség ügyeiről beszélnek. Hogyha ezek nem közös kérdések, ha saját legbelső életünk, kínjaink, indulataink, révületeink, elhallgatásaink bántásaink és bántódásaink, sértéseink és sérüléseink  nem azok, akkor mi a közös? Mi a közös többszörös?

Mindazonáltal amit látni fognak, az nem a pináról szól, s nem mert nem a pinát tárgyazná kitüntetetten, s az nem volna gyönyörű, hanem mert önmagában a női nemi szerv, mármint a külső, azaz a pina, a vulva és sorolhatnám, ha nyelvhasználati kérdésekkel akarnám tölteni az időt, nem akarom,  -- noha a szóművészetek táncrendje is van olyan izgalmas a kitakarás-elfedés prüdér és erotikus fortélyaival, mint a vizuális művészeteké -- szóval a mondott testrész önmagában legföljebb a pornó-iparnak lehet tárgya, bár, kontextus híján annak se sokáig.
Míg e megnyitót írtam, többször eszembe jutott, hogy Courbet 1866-os emblematikus festményét, jó ötlet volt-e idekeverni? Szóval hogy nem kap-e valami olyan direkt címkét, kétes többletet e műtársulat, ami kevesbíti, túlságosan leszűkíti az értelmezést. De azt hiszem, hogy e tárgyilagos és patetikus cím mely maga is utalások tömegére való utalás, s már keletkezésekor sem volt mentes az iróniától, nem tud egy ilyen gazdag kollekciót leszűkíteni, elhelyezi inkább egy művészet- és szemérem-történeti kontextusban.  Jó cím tehát, profán és szakrális, hisz a világ ilyetén eredeténél nincs egyértelműen sokértelműbb témája, metaforája, tárgya, origója az emberi lénynek.
Rabóczky Judit szobrai erről a sokról, sőt rengetegről beszélnek, ezt mesélik, határolják be és tágítják ki a maguk némafilmjén, illetve némaszínházában, ahol, nem mehetünk el mellette, a tizedik szereplő a fény azaz a sötét.
(Hogy ma, a megnyitó alkalmából, van még egy szereplő, Gergye Krisztián, az az itt lévők külön szerencséje).

Ha a nőről beszélnek ezek a munkák, akkor a férfiről is, ha egyik szerepről, társadalmi és biológiai meghatározottságról, akkor a másikról is.

S bizony, legyen a fényt valóban tükröző vagy inkább elnyelő anyagból, mindegyikük, minden alak tükör. Tessék megállni előtte, szép nyugodtan belenézni vagy szép zaklatottan, hisz a látvány azzal, hogy nyilvánvalóvá teszi, föl is oldja a maga keltette meghökkenést, a kitett, fölülstilizált vagy épp ölbe simuló szeméremtestek látványa előbb tán zavarba ejt, aztán megnyugtat, mert az igazán fontos, ha tetszik, a végső dolgok közelében megnyugszik az ember, evidensnek látja, ami evidens, hogy a katarzisig el ne menjek.
Igaz, mért ne mennék?
Amennyire laikusként megítélhetem, Rabóczky Judit pályáján igen fontos pillanat ez a kiállítás, de azt nem hiszem, hogy egy befejezett pillanat lenne. Annál jobban szereti az anyagot, a teret, nem is birtokolni, hanem kimondani, azaz körbeszoborni. Úgy érzem, nála minden, periódus és motívum, magától értetődően egymásra épül, de minden egyszerre van. Korábbi fontos pillanatai sem halványodtak el, sem az angyalok, sem a kölykök, sem a kábelnők, akiktől egyenes út vezetett idáig, s vezet még ezerfelé és ugyanoda, a mesterség és a lélek, a tudat és a tudás mélyére.
Az biztos, rendkívüli panoptikumot cipel magával, és tudja és elbírja és emeli és forgatja az ujja hegyén, meri forgatni, ki tudja, hogy csinálja?
Nézzék meg, köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Fotók: Kardos Dani és Rabóczky Judit.


RABÓCKY JUDIT RITA a DRÓTon

Az elszabadult vasgyerekekről

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. -

Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. -


KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

Villanások a mérhetetlenről
Kobza Vajk rituális rajzai

Él Szentendrén egy fiatal művész, aki mondhatni több irányból is házasságra lépett a művészettel. Verseket ír, zenét szerez, és – ami most számunkra a legfontosabb – rajzol is. Többirányú kapcsolata immáron jelentős, több mint tíz éves múltra tekint vissza. A következő írás a grafikai munkáiról, és ezáltal egy kicsit róla is szól, illetve arról, hogy miként érdemes hozzá, mint grafikushoz közelíteni.

It's pronounced djoo-ree'-tza.
Gyuricza Gergely képzőművész

2009-ben kezdett el festeni anyja halála után. Autodidakta módon, YouTube-os videókból ismerte meg a festészet alapjait, és már akkortól csak a pop-art irányzatban alkotott. - Szabó Eszter írása Gyuricza Gergelyről és képeiről a DRÓTon.


ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

 
Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. -
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. -


Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! -

Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. -

Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  -

A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. -

Az elszabadult vasgyerekekről

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. 

A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. -

Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. -

Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. -

Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  -

Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. -

Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk.

Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. -

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! -

Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. -

 

DRÓTkonyha

Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) -

Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) -

 



 

  • Rabóczky Judit
  • Parti Nagy Lajos
  • megnyitó
  • kiállítás
  • Művészet