Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Mi jár a férfi fejében? - Cserna-Szabó András: Sömmi.

Ördögi eastern, figyelmeztet a fülszöveg és a borító együttesen, csak hogy rögvest lássuk: ennek a könyvnek a kis magyar valósághoz van köze, a dél-alföldi puszták betyár-cowboyaihoz, magja pedig a mostanáig kellően szétcincált Rózsa Sándor-legenda. A Sömmiben azonban Veszelka Imre, a hírös magyar betyár fő cimborája eddig ismeretlen, egészen meglepő szemszögből meséli el, mi történt valójában Rózsa Sándor és szó szerint az Ördög (valamint Kossuth Lajos) között.

 
 
Mi jár a férfi fejében?
 
Cserna-Szabó András: Sömmi. Magvető, 2015.
 
A cím felidézi azt a bizonyos "semmi-dobozt", a férfilélek mélységes bugyrainak szóban megfogalmazható szegényes mását, a legfontosabb kérdésekre a visszatérő egyszerű és sokatmondó választ: sömmi.
 
Mit látsz? Mire gondolsz? Mi bűnöd van? Mi történt?
Sömmi.
 
A kisromán, mely műfajánál fogva a népdalokhoz, balladákhoz és a közköltészeti eredetű népi alkotásokhoz hasonló nyelvezettel íródott, két születéstörténettel és egy fausti alku kísérletével kezdődik, és Rózsa Sándor halálának (eleddig eltitkolt) elmesélésével zárul. Emberközeli kedvhozó a betyárok nosztalgiával idézett világának megismeréséhez, élvezetes, stílusban, korabeli szövegrészletekkel és irodalmi rejtvényekkel, de a ma emberének is megfoghatóan
 
Az embertelenség és a kegyetlenség pusztító ereje, a generációról generációra gyűrűző rombolás az emberi lélekben lapról lapra nyomon követhető a könyvben, a mindenkori rendszer igazságtalanságaival (és az ördög füstös-patás képével) hitelesítve.
 
A stílus mindvégig tárgyilagos, s a leghihetetlenebb, tragikus vagy komikus fordulatokat is olyan egyszerűen, meseszerűen mondja el az elbeszélő, hogy a véres részektől kellő mértékben eltávolít, finom humorával és ízes nyelvezetével pedig hihetővé teszi a legabszurdabb momentumokat is. A szöveg úgy folyik, ahogy egy visszaemlékező ember gondolatai haladhatnak, sorban, tagolatlanul, a figyelmet jócskán lekötő módon. Végig látjuk magunk előtt a nagy melák Veszelkát, amint szinte bábfiguraként cselekszik és mesél, és a testvére halálával kővé és betyárrá váló mesélő csak az utolsó lapokon lesz valódi hús-vér figurává. 
"...ahogy tápászkodok fel az uccáról, hirtelen azt veszem észre, hogy újfent látok, de olyan élesen, mint a távcső, kinyílott megint a szemem világa, de persze nem mondtam meg senkinek az újdonságot, inkább reá toltam a setét üveges okulárét a szememre, fogtam a fehér botom, és másnap ismét kiültem koldulni a Páva Vendéglővel szemközt..."
 
Az egymásba fonódó történetek, anekdoták (nyomokban Mikszáthot, Móriczot, Krúdyt és még sok más ízesítőt tartalmazhat, figyelmeztet a csomagolás) váratlan fordulatokkal lepnek meg, változatosan monoton tájleírásaival pedig úgy mutatja be a századokkal azelőtti betyárvilágot és a magyar társadalmi rend színét-fonákját, hogy az olvasó szinte haraphatja a puszták levegőjét, és hallgathatja csendjének sokféleségét, a csárdák és tanyák cifra világát (vagy épp egy akasztásra váró tömeg moraját). 
"...szóval nekem kellett rendbe tartani az egész asszonyi kompániát" 
 
Ezt a hangulatot színesítik a korabeli szövegek: a körözési kiáltványok, az archaikus népi imádságok és a népdalok, melyek nosztalgiát hivatottak kelteni, ezt azonban a történet véres komolytalansága vagy laza véressége egy-egy félmondattal a feje tetejére állítja. 
 
"...akkor előmásztunk a kukoricaszárból épült búvóhelyünkről, és az idegen a vaskos kezét nyújtotta felém, mondván, bemutatkoznunk sem kell már, cimborám, mert a pandúrok az elébb öszveismertettek minket egymással."
 
Amikor pedig Kossuth apánk öszvevonja szemöldökét és elrendezi a jó betyár lelki üdvösségét, majd miután helyre rakja a feleségét: "Terézkém, drága kincsem, e perc most nem kalácsmajszolásra termett", nyomatékosan figyelmeztet:
"..a magyar hazának meg kell szakítani minden kapcsolatot az Ördöggel, mert az a haza, amely az Ördöggel cimborál, vagy akár csak kicsinyt is kokettál a Sátánnal, az folyton s folyvást ugyanazokba a bűnökbe fog beleesni, ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni, rendszerről rendszerre, és az a haza hibáit, a bűneit soha nem fogja megvallani, meggyónni, hanem egyik bűnös szisztémából a következő bűnös szisztémába fog lépni, húzva maga után régi bűneit, mint macska farkára kötött zörgő bádogkanalat, körbe-körbe járva az őrületig..."
 

A betyárvilág irodalmának legújabb alkotása nemcsak feje tetejére állítja az eddig Rózsa Sándorról bennünk élő képet, hanem a magyar pusztában vagy városban élő olvasó a maga szerepét is átgondolhatja, ha veszi hozzá a bátorságot, és nemcsak olvas, de hatni is hagyja magában Cserna-Szabó András szövegét. 

 


KAPCSOLÓDÓK

Ez egy versenypiac, ahol egy kiadó megbukik, ha politikai alapon dönt." - nyilatkozta Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, akit most neveztek ki a Magvető Kiadó igazgatójának. Az odavezető útról, a kiadói háttérről, a többi nagy kiadóról, az irodalom XXI. századi szerepéről, és a pletyka és irodalomtörténet különbségéről beszélt a DRÓTnak. - A kánonformáló - Nyáry Krisztián interjú

MAGVETŐS KÖNYVEKRŐL A DRÓTon:

Tóth Kinga úttörő: a levegőben lóg ez a téma, a sci-fi és fantasy prózaírók tobzódnak benne, de költő eddig tudtommal még nem vállalkozott rá komolyan, hogy a maga teljességében integrálja és dolgozza fel ezt a témát. Intim gépi líra – Tóth Kinga: All Machine a könyvhéten (85.ÜK/2.)

Női könyv? Nehéz volna tagadni. De a változatos férfiportrék és önarcképek mögül az emberhez szól, férfihoz és nőhöz egyaránt. Emberi viszonyok. Lángh Júlia: Macskák és férfiak (85. ÜK/5.)

Rakovszky Zsuzsa Szilánkjai nem egyszerű időutazásra hívnak. Inkább arra, hogy fedezzük fel a történelem buktatóiban és a saját életünkben, hogyan érdemes emberként élni a múlt által behatárolt, és a jelenben felpörgött világbanSóki időutazás, a kalauz: Rakovszky Zsuzsa (85. ÜK/15.)


 

„...az van, hogy itt mindenki jobban tudja, jobban ért hozzá, már megmondta előre, mégsem tesz senki semmit, vagy ha valaki tesz valamit, akkor jobb lett volna, ha inkább mégsem tesz semmit, mert egészen biztosan mellé üt a szegnek, vagy olyan folyamatokat indít be, amelyeket jobb lett volna inkább elkerülni. Mondhatnám, hogy a magyarság kritikája ez a regény, de az igazság az, hogy az egész emberiségé.” – 2015 nyarán jelent meg Hamvas Béla 1928-ban írott regénye, az Ördöngösök. A könyvről Weiner Sennyey Tibor ajánlóját olvashatjátok a DRÓTon. - Ördöngös dekameron - megjelent Hamvas Béla eddig kiadatlan regénye

Vajon melyik a tíz legjobb könyv az idei könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, de ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni. A tíz legjobb könyv a 86. Ünnepi Könyvhéten - DRÓT - 86ÜK13



 

 

  • irodalom
  • Rózsa Sándor
  • Veszelka Imre
  • Cserna-Szabó András
  • Sömmi.
  • Magvető
  • Irodalom