Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Második vasfüggöny? - Vajdaságiak a déli határzárról

„...el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé" - Végül eldöntötték, hogy „4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra". Három kérdést intéztünk ismert és számunkra nem véletlenül fotnos vajdasági magyar alkotókhoz. A neves kritikus, esszéista Fekete J. József, és a költő, szerkesztő Tóbiás Krisztián válaszait közöljük most elsőként a DRÓTon.

 
 
 
TÓBIÁS KRISZTIÁN
(Csóka, 1978. Költő és a Tempevölgy főszerkesztője. Az utóbbi években Balatonfüreden él. Legutóbbi kötete Túliratok címmel jelent meg 2012-ben. Honlapja ide kattintva érhető el.)
 
DRÓT: Szerinted is ez-e a legjobb megoldás a menekült-problémára?
 
TÓBIÁS KRISZTIÁN: Ez ismét egy olyan lépés amelyet dilettánsok hoztak meg. Kelet-Európa még mindig nem tud túllépni a kommunizmus idiotizmusain, mint pl. ez is, nem polihisztorokat választunk parlamenti képviselőnek, a leadott szavazatok száma senki sem tesz mindentudóvá. Ha egyetlen épeszű szakembert megkérdeznének mielőtt döntenek bizonyos dolgokról, másképp állna a helyzet. Hozzátenném, ez nem Hungarikum, az egész keleti blokk ezért tart itt.
 
A független értelmiség jelentős részét bedarálták a pártok a többi meg ki van zárva a közéletből és nincs kontroll.
 
 

KAPCSOLÓDÓ

Van itt ez a „bevándorlás” kérdés. Ilyen-olyan konzultáció, Európai Unió, média. Mindenki sápítozik. De, ha kimondon, hogy kinek van igaza, akkor utálni fogtok. Igen, Orbán Viktornak van igaza. Vagy mégse? - Utálni fogtok

DRÓT: Szerinted milyen hatással lesz ez a kerítés a vajdasági magyarságra (és a Vajdaság és Magyarország viszonyára)?

 
TÓBIÁS KRISZTIÁN: Semmilyen hatással sem kellene hogy legyen, nem a két ország közti átjárást akadályozza, hanem az illegális határátlépést szeretné visszaszorítani, ebbe nincs mit belemagyarázni. Az más kérdés, hogy mennyi  értelme van az egésznek.
 
DRÓT: Szerinted mit kellene-lehetne tenni?
 

TÓBIÁS KRISZTIÁN: Erre nincs jó megoldás, az egész világ ettől nyög és hozzátenném az EU-n belüli migráció sem kisebb probléma, de nem lehet megoldani. 

Az ember természetes ösztöne, hogy próbál magának, családjának jobb életkörülményeket teremteni

ugyanúgy az is tény, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer összeomlóban van és nem bírja felvállalni az ezzel járó költségeket. Sem uszító plakátkampányokkal, sem szögesdróttal ezt nem lehet megoldani.


 

FEKETE J. JÓZSEF
(Bácskossuthfalva, 1957. március 1. – ) József Attila-díjas irodalomtörténész, író, kritikus, publicista. A Vajdaságban él. Bővebben ide kattintva olvashat róla.
 
 
FEKETE J. JÓZSEFAligha hiszem, hogy a zöldhatár fizikai zárlata megoldaná az EU és Európa területén a menekültek migrációjának kérdését. Az egyik lehetőség a potenciális migránsok otthontartása lehetne, vasfüggöny emelése helyett ahhoz kellene támogatást adnia a jóléti világnak, hogy a megélhetési kivándorlók olyan körülmények között élhessenek odahaza, amelyek nem kényszerítik őket távozásra. Legyen munkájuk, egészséges létkörülményeik, megvalósíthassák alapvető emberi jogaikat. A világ jelenlegi állása mellett ez persze naiv utópia, de ahogy látom, az EU bölcs koponyái se fundáltak ki megvalósítható megoldást a kérdésre.
A fizikai határzárral viszont elméleti szinten nincsen semmi baj, hiszen a zöldhatárra vonatkozik, ahol egyébként is tilos a határátlépés. Nem lehet össze-vissza kóborolni, azért vannak a kijelölt határátkelők, hogy az érvényes úti okmánnyal rendelkezők a határőrség engedélyével szabadon közlekedhessenek két ország területe között.
 
Akinek nincsen érvényes úti okmánya, nem lépheti át a határt.
 
Ha úgy véli, hogy a zöldhatáron megteheti, tudomására kell hozni, hogy téved. Ha a törvénynek nincsen kellő visszatartó ereje, más módszerrel kell ezt a tilalmat világossá tenni, akár fokozott határellenőrzéssel, akár (zöld)határzárral. Erre utal a logika. 
Csakhogy
 
a fizikai határzárnak, legyen az fal, drótkerítés, szögesdrót-akadály, van egy külön szemantikai vonzata,
 
amire a szerb miniszterelnök reakciója utal, miszerint Szerbia nem von ilyen határzárat Macedónia és Bulgária irányába, mert "Szerbia nem akar Auschwitzban élni". A szerb miniszterelnököt sokkoló, megdöbbentő magyar kormánydöntéssel kapcsolatosan bátran megelőlegezhetjük, hogy a szerb közvélemény osztja miniszterelnöke véleményét. És ha Magyarország valamilyen lépésére Szerbia rosszallóan tekint, annak hatását és következményeit a Szerbiában élő magyar kisebbség nem kerülheti el. Ma még nem jártam az utcán, de
 
el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé,
 
a gettóba. És a magyarverések élénkülését se zárom ki.
Van egy harmadik megközelítése is a dolognak. Amennyiben nem marad egy mákonyos ötlet szintjén, és megépül a 175 kilométer hosszú határzár, akkor az elméletileg még Szerbiát is tehermentesítheti a menekültáradat nyomásával szemben, ám szerintem ez a felvetés se több, mint naiv utópia.
Hogy mit lehet a jelen helyzetben tenni? Legalábbis látnoknak kellene lennem ahhoz, hogy megmondjam.

KAPCSOLÓDÓK

„...az egyik katona szépen megkérte a másikat, hogy legyen szíves, kezdje el szidni az anyját, előbb csak úgy, egyszerűen az anyját, azután arra kérte, hogy a kurva anyját szidja, végül pedig, hogy azt a rohadék kurva magyar anyját, és a másik katona mindent pontosan így csinált, előbb csak az anyját szidta, azután a kurva anyját, végül a rohadék kurva magyar anyját, és ez is telibe talált..." - Danyi Zoltán Könyvhétre megjelenő regényéből olvashattok egy részletet a DRÓTon. - Danyi Zoltán: A DÖGELTAKARÍTÓ - Magvető 2015. - 86ÜK2

hibbant férfi / vagy / hibbant nő / megválni / összeil- / lő" - Lennert Móger Tímea vajdasági költőnő versei.

„Amikor a szenvedés / normális állapot / meglopott / gerinccsigolyád megropog / de ezt az éjszakát / még átúszod" - írja a 2015 május végén Szabadkán megjelenő, második kötetében Lennert Móger Tímea. Könyvében többek között a mélyszegénység, a magány, az elhagyatottság, a kiszolgáltatottság fogalmazódik meg hajszálér vékonyságú versekben, melyek pontosabbak, mint bármely híradás. A DRÓTon most részleteket olvashattok a kötetből, és a kötetet illusztráló Stock János fotóiból láthattok párat, továbbá a könyv bemutatóját ajánljuk nektek.

„A tenyerembe, majd / a számba teszem / ezeket az apró, kerek / üvegdarabokat. / Gondolatban fenyegetem apát, / hogy lenyelem egyszerre./ Lenyelem őt is, anyát, / a várost és a telefonfülke / kilőtt üvegeit." - Svégel Fanni, André Ferenc, Simon Adri, Lennert Móger Tímea után végre olvashatjátok Terék Anna brutálisan jó verseit a szexi költők sorozatban a DRÓTon. Terék Anna: Maja (részletek) - Szexi költők 5.

Vajdaság a mi Kubánk és Tolnai Ottó a palicsi Tolsztoj és Urbán András színészei kötőtűvel átszúrt virágok, és Szabadkán igazán szépek a lányok, de Zentán legszebbek a rózsák...  és a Mezei Szilárd és a Túl a Tiszán pedig... na nem, nem mi Buena Vistánk, hanem... – Weiner Sennyey Tibor írása a Vajdasági Magyar Népdalok címen most megjelent lemez kapcsán. 

Nagy József Budapesten adja elő Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című könyvének versei alapján készült előadását. A DRÓTon most Tolnai Ottó két versét olvashatják és egyet pedig meghallgathatnak a szerző felolvasásában.  Tolnai Ottó két verse olvasható itt és egy meghallgatható a szerző előadásában

  • Vajdaság
  • menekültek
  • határzár
  • vasfüggöny
  • Szabadság?