Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

„A halál, / Igen, a halál Keletről érkezik.” - Denis Emorine francia költő versei Anna Ahmatovának

Látod,
Nincs egymásnak mit mondanunk.
Rettenetes.
Annyira zuhog kint a hó.
A bokrokba kapaszkodik az élet,
Botladozva.
Nincs többé remény, mert
Nem létezik a jövő.
Te tudtad ezt,
S én is tudom.
 
Denis Emorine francia költő Anna Ahmatovának és Delphine Haslé-nak szóló verseit a kiváló magyar óceanista, irodalmár, költő Pallai Károly Sándor fordításában olvashatjátok a DRÓT népszerű világirodalmi sorozatában. Emorine Párizs mellett született 1956-ban, a Sorbonne-on tanult, és 2014-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol az ELTE-n tartott előadásokat és felolvasásokat. Legyen a vers keserű kenyér és édes víz, minden áldott nap vegyünk magunkhoz egy kicsit, és adjunk belőle másonak is, hogy el ne felejtsük milyen valóban élni.
 

 
 
Denis Emorine
 
 
Anna Ahmatovának
 
 
Anna
Nem tudom, köszönetet mondjak-e,
Vagy szánjalak,
Hogy verseidért
Ennyit szenvedtél.
Mindkettőt, kétségtelen.
Az időn túlról
Visszafordulok feléd,
Hogy megfogjam kezed.
Látom, ahogy mozdulnak ajkaid,
De nem hallom tisztán
Szavad.
Szemeid szomorúak, Anna,
Kezed kissé remeg,
S én elfordítom tekintetem,
Hogy ne lássalak többé.
Megzavartalak, tudom.
S te nem vártál meg,
Anna.
Mennyire gyűlölöm a szenvedést és a halált.
Semmit sem kérdezel.
Nincs vigasztalás.
Távol tőlem
Folytatod utad.
Látod,
Nincs egymásnak mit mondanunk.
Rettenetes.
Annyira zuhog kint a hó.
A bokrokba kapaszkodik az élet,
Botladozva.
Nincs többé remény, mert
Nem létezik a jövő.
Te tudtad ezt,
S én is tudom.
 
 
Delphine Haslé-nak
 
 
Ránk hajol az éj 
Vállai felett,
S kezet nyújt felénk.
Hajába csimpaszkodnak
kimondott szavai.
Szeretnék összeszedni párat,
mielőtt tovatűnnek 
végleg.
 
Nem merném tenyerembe rejteni őket,
Megsérteném Önt vele,
S az idő sem engedné.
Az éjjel lépteink ritmusára
Lágyan elnyeli gondolataink.
Szívdobbanásaimba írnám, 
Vésném találkozásunk. 
 
Ránk hajol az éj. 
S Önnek hála 
A világ feldagadt arcát
Feledem. 
 
*
 
Száműzött arccal tértek meg,
Láttam, ahogy tükröződtek az utakon
Vértől ázottan,
S folyton eszembe juttatják, 
Igazam van, hogy életem vízjeleként
Tekintem a halált. 
 
Láttam, ahogy körvonalakban 
Kirajzolódnak 
A világ száműzöttjeinek árnyain,
Egy asszony fájdalmán, mit nem tudtam csillapítani. 
Mind egy irányba menetelve,
Mielőtt a világ szívére gyűlnek
Melegedni
Kísértettűz köré.
 
Senki nem látja a világ száműzött arcait.
Én is elfordítom tekintetemet,
Hogy éljek még egy keveset.
Éjjelente
Vöröslő szemeik lángra lobbantják álmomat. 
 
A fájdalom kereszteződéseiből tértek vissza
Száműzött arccal.
Ábrahámnak vagy Borisznak hívják őket…
S még más neveken, 
Miket a világ már feledett,
Vagy szertelen vésett az emlékezet faragott sírköveire.
 
Mindig a világ kereszteződéseiben gyülekeznek. 
 
*
 
Ne kövess a halál partjaira.
Érkezésemtől fogva, ígérem,
Úgy teszek majd, mintha az örökkévalót kutatnám,
S igyekszem majd hinni is,
Hogy nyugtassalak.
Ismét magányra lesz szükségem,
Mert nem változik majd semmi,
S főleg nem életem.
Nem tüntetem majd el lábnyomaim,
S fejemet, elmémet nem fordítom
Csak feléd.
Összeszedem majd a kósza gondolatokat,
Hogy fel ne oldjam ellentmondásaim. 
Végül el tudom szavalni majd
Paszternak verseit oroszul
Mielőtt meghalok…
 
A halál,
Igen, a halál Keletről érkezik.
 
 
 
 
 
A fordító munkáját a Nemzeti Tehetség Program egyedi fejlesztést biztosító ösztöndíja (NTP-EFÖ-P-15-0180) támogatásával végzi.
Denis Emorine költő, esszéista, író, dramaturg 1956-ban született Párizs mellett. Irodalmi tanulmányait a Sorbonne-on végezte. Édesanyja révén, aki angolt tanított, őt is bensőséges viszony fűzi a nyelvhez. Apai ágon orosz felmenői is vannak, ezért mindig élénken érdeklődött Kelet-Európa iránt, számos alkalommal járt Oroszországban és 2014-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol az ELTE-n tartott előadásokat és felolvasásokat, Batta Eszter képeihez írt szövegei pedig egy kiállítás keretében is olvashatóak voltak az ELTE Egyetemközi Francia Központjában.
Kedvelt témája az identitáskeresés, a képmás/alteregó szimbolika, az idő múlása. Színdarabjait Franciaországban, Görögországban, Kanadában és Oroszországban is játsszák. Számos könyvét lefordították és kiadták már Görögországban, Romániában, Indiában és az Egyesült Államokban. Rendszeresen közreműködik a Les Cahiers du sens folyóiratban. A párizsi Éditions du Cygne kiadónál három könyvsorozat vezetője. Költeményeivel 2004-ben elnyerte az első díjat a Féile Filiochta nemzetközi versenyen. Lettres à Saïda (Levelek Saïdának) című kötetéért a Var-i Akadémia 2009-ben költészeti díjjal tüntette ki. Bouria, des mots dans la tourmente (Bouria, szavak a szenvedésben) című kötetéért 2015-ben az Antonio Filoteo Omodei nemzetközi verseny díját vehette át. Ugyanebben az évben a libanoni Naji Naaman Alapítvány költészeti tevékenységéért szintén kitüntetésben részesítette. 

VILÁGIRODALOM A DRÓTON!

OROSZ: Anastassia Vekshina a kortárs, fiatal orosz költészet kiemelkedő alakja, jelentős műfordítói tevékenységet végez, a lengyel és az orosz kultúra közötti párbeszédet és megértést elősegítve. Magyarul a DRÓTon jelennek meg először a versei. ANASTASSIA VEKSHINA VERSEI ÉS INTERJÚ A KÖLTŐNŐVEL. - VI24.

FRANCIA: „A halál, / Igen, a halál Keletről érkezik.” - Denis Emorine francia költő versei Anna Ahmatovának - VI23.

KORTÁRS ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁN: „Eltűnő amerikaiak, veszélyeztetett fajta, / féreg és fű, nevezzék, aminek akarják / kőkemény helyek, ahol csontok csörögnek alá a mélybe. - Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse. „Amikor még indián voltam (…) Az előszobában elhalkul a patkócsattogás. / Milliónyian sírnak ereimben. - Mark Turcotte odzsibve indián költő, mesélő Folytatódik című verse.  - „Hé! Indián vagy?” / Bólintottam. / „Hé te! Indián vagy?” - Maurice Kenny mohauk költő Távolsági busszal a montanai Billingsbe című verse. - „De miben vagyunk bűnösök? / – a véres emlékezetben..."  - Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő Egyensúly című verse. - VI22.

NEOLATIN: Halott pápát kifigurázni, pedofilnak, őrültnek, pénzsóvárnak és részegesnek nevezni alighanem ma is sok helyen kiverné a biztosítékot... Rotterdami Erasmus egyik legnagyobb hatású művét most új fordításban olvashatjátok el a DRÓT világirodalmi sorozatában. Rotterdami Erasmus: Gyula kizárva - VI21.

SUMÉR: nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. - GILGAMES - A CÉDRUS ERDŐ - jegyzet és magyar fordítás - VI20

ARGENTIN116 éve született Jorge Luis Borges a modern irodalom vak látnoka. A tenger című versét eredeti nyelven és magyar fordításában közüljük ebből az alkalomból. Jorge Luis Borges: A tenger - VI19

KOREAI-AMERIKAI: Hogy dolgozzák fel Koreában a gyászt? Milyen egy koreai halotti tor? - A Cseszang Ej Koh koreai költőnő verse, melyben egy ősi konfuciánus szertartást ír le. - VI18

SZOMÁLIAI-ANGOL: „senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” - Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és fordításban magyarul is elolvashatjátok Warsan Shire: Otthon - VI17

BOLGÁR„Akkor tűnt fel, hogy elhagyott az arcom, amikor belenéztem a tükörbe.” - a bolgár irodalom ifjú titánjának, Yordan Dimitrov Radichkovnak Az új istenek című novelláját itt olvashatjátok. - VI16

HOLLAND: Részlet az 1971-es, brüsszeli születésű Peter Buwalda első regényéből. Bonita Avenue - regényrészlet - VI15

JÁVA és BALI: ARDZSÚNA MENYEGZŐJE - két ének egy kawi eposzból magyarul Weiner Sennyey Tibor fordításában - VI14

A kawi költők a költészet jógáját gyakorolták, mely során az alkotótevékenység imádsággá is magasztosult. Még manapság is sok balinéz számára fontos az ezekben rejlő bölcsesség. - írja összefoglaló esszéjében a balinéz irodalmi hagyományról Helen Creese, amely a DRÓTon jelenik meg először magyarul Balogi Virág fordításában. 

Beszélgetés Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval a Bali és Jáva ősi irodalmáról és nyelvéről. - Az utolsó kawi kutató - beszélgetés Helen Creese-el - VI12.

PALESZTIN: „És elnyelték / az összeomlott házak / a robbanás után...” - Ghassan Zaqtan palesztin költő versei Szokolay Zoltán fordításában.

FRANCIA: „...az adott pillanatban ragadjam meg a dolgokat. Amíg lehet." - mondta Marseille költőnője Sarah Kéryna Szabó Kisannának. A DRÓT világirodalmi sorozatában most interjút olvashattok egy kortárs francia költőnővel, továbbá egy versét is. - VI10

Hogy lehet, hogy halott? Hiszen van otthona. / Ki mondta, hogy teltebbek a színek, ha a Misztrál fúj?" Sarah Kéryna: semmi-idő - vers - VI9

HAITI és TAHITIEmmanuel Vedrine (Haiti) és Henri Hiro (Tahiti) költők verseit olvashatjátok eredeti nyelven és Pallai Károly Sándor fordításaiban a DRÓT világirodalmi sorozatának részeként. Vigyázat, szerelmes versek a nagy óceánok partjairól! - VI8

JAPÁNMacutani Mijoko (1926–) a 20. század gyermek- és ifjúsági irodalmának jelentős képviselője, akinek meséin több nemzedék szocializálódott, novellái pedig részvétet keltenek a háborút megélt emberek iránt. - VI7

MAURITIUSI: Saradha Soobrayen és Alain Fanchon mauritiusi kreol nyelven író költők egy-egy versét olvashatjátok most eredetiben, és Pallai Károly Sándor magyar fordításában a DRÓT világirodalmi sorozatában.

MONGOL: Kultúravesztés van... – beszélgetés S. D. Ganbold mongol irodalomtörténésszel - VI5 és U. HURELBAATAR versei - VI.

SPANYOLVicente Cervera Salinas kortárs spanyol költő verseit itt olvashatjátok a DRÓTon, Imreh András fordításában, Menczel Gabriella bevezetőjével - VI3.

ANGOLA Janus Pannonius műfordítói-díjról, Ted Hughesról és a műfordításról beszélt nekünk Gömöri György az Írók Boltjában. -  VIDEÓ - VI2. Továbbá Ted Hughes „Hó” című versét a DRÓT most induló világirodalmi sorozatában itt olvashatják először magyarul. A vers Assiáról, a költő második feleségéről íródott, aki Sylvia Plath-hoz hasonlóan öngyilkos lett. Hughes később mégegyszer megnősült és halálig boldogan élt Devonban. – VI1

 

 

  • Denis Emorine
  • Anna Ahmatova
  • Delphine Haslé
  • Költészet
  • francia
  • világirodalom
  • Pallai Károly Sándor
  • Irodalom