„Gyakran elgondolkodom azon, hogy manapság hányszor érint kezünk billentyűzetet és hányszor emberi bőrt? Hányszor ölelünk meg valakit egy nap, és hányszor küldünk sms-t? Nehezünkre esik-e megmondani valakinek személyesen, ha értékeljük egy képét vagy munkáját, amit a Facebookon lazán belájkolunk? Érezzük-e még az igényét annak, hogy bátorítóan megveregessük a másik vállát, megöleljük, ha szomorú, vagy ha úgy érezzük, repesik bennünk az öröm?” (Gergely Edó)
Gergely Edó, erdélyi írónő legújabb könyvének bemutatójára a budai Tintakő Könyvesboltban került sor. A kolozsvári Ábel Kiadónál megjelent kötet történeteiben, a szerző kamaszkorához nyúl vissza és fejtegeti akkori énjének látásmódját, kapcsolatait és harcait. A néha mulatságos, máskor fájdalmas(an őszinte) írás ajánlott mai kamaszoknak. És persze szüleiknek is. Edóval a DRÓT főszerkesztője beszélgetett és lapunkon most megnézhetitek az egész könyvbemutatót egyben, otthonról.
Mondtam neki, hogy megyek egy hétvégi programra, ahol jógázni is fogunk, és csak ekkor szembesültem azzal, mekkora az előítélet nálunk a jóga iránt, mert a válasza az volt, na, ott téged majd jól megkettyintenek.
Tessék engem lemindennemzetezni, bóknak veszem. - Ki az a Gergely Edó? A Kolozsváron élő Gergely Edó új könyvét - a Macska bazsalikommal-t - a budai Tintakő Könyvesboltban mutatták be. Az erdélyi írónővel - a DRÓT főszerkesztője - Weiner Sennyey Tibor beszélgetett.A DRÓTon most meghallgathatjátok a teljes beszélgetést.
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. - mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
Schmidt Éva néprajztudós volt, aki arra áldozta életét, hogy segítsen visszavezetni az ugor hantikat ősi kultúrájukhoz, s ezáltal a rokon magyar nép identitásának egyik fontos gyökere is letisztulhasson. Öngyilkossága körül a mai napig sok a homályos pont. Tudományos hagyatékát végrendeletében húsz évre zárolta. Életéről, kutatásairól, személyiségéről nemrégiben jelent meg egy rendhagyó, átfogó kötet.
Szepes Mária 2007 szeptember elején, 99 évesen távozott. Szerzője volt a több nyelvre lefordított Vörös Oroszlánnak, sok más regénynek, és a Pöttyös Panna gyerekkönyveknek is. 2015 december 6-án Szepes Mária Emléknapot tartanak a Természetgyógyász Fesztiválon. Ez alkalomból közöljük ezt a 2007-es beszélgetésünket Mária nénivel és az emléknap teljes, részletes programját a DRÓTon.
Milyen volt Szepes Mária és Hamvas Béla között a kapcsolat? Miért és hogyan mentette meg Hamvas a Vörös Oroszlánt? Milyen elképzelései voltak Szepes Máriának örök életről, halálról és újjászületésről? 2015. december 6-án Szepes Mária emléknapot tartottak, ahol az első előadást Weiner Sennyey Tibor tartotta. Az előadás esszé változatát olvashatjátok most a DRÓTon.
2015 júniusában jelentkezett első könyvével az AyurPress, az első olyan magyar könyvkiadó, mely teljes egészében az Ayurveda irodalmának szenteli működését. Elsőként az egyik leghíresebb ayurvedikus dietetikus, Amadea Morningstar átfogó táplálkozási szakkönyvével (Ayurvedikus konyha nyugatiaknak”) jelentkeztek. A premier apropóján a kiadó alapító vezetőjével, Hári Péterrel beszélgettünk.
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béláról szóló könyvének első kiadása pár hét alatt elfogyott. Többen megkerestek minket, hogy szeretnének a könyvből. Most itt a lehetőség, hogy az olvasók és a szerző és a DRÓT-alkotókör összefogásából új, bővített és javított kiadásban megjelenhessen.
A DRÓT 5 éve, 2014. április 14 óta független, szabad, összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál. Támogass minket! A DRÓTot az Aranymadár Alapítványon keresztül támogathatod egyszeri vagy rendszeres utalással. Számlaszám: