Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Fraktálköltészet - Sirokai Mátyás költővel Acsai Roland beszélgetett

Hol vagyunk valójában? Milyen zenére jó ugrókötelezni? Miként kapcsolódnak a kis szürke földönkívüliek Ady Endréhez? Kik a beat tanúi és kik a káprázatbeliek?  Ha van öt perced: ne hagyd veszni: ezt az interjút olvasd el!

 
 
Acsai Roland: Már gyerekkorunkban sem értettük, hogy az űr hogy lehet végtelen, hiszen mindennek vége van. De ha vége van, akkor mögötte is kell lenni valaminek. Ez a gondolat máig elég nyomasztóan hat rám. Ezt hogy gondolod el?  
 
Sirokai Mátyás: Én még most sem értem, de képzeletben azért szoktam utazgatni. A Föld nevű űrbárka forgási sebessége valamivel több, mint 1600 km/h, miközben több mint 100 000 km/h-val kering a Nap körül. Tehát
 
egy vadul pörgő elektronban ülünk, ami őrült iramban száguld az atommagja körül.
 
A Naprendszer nevű atom maga is mozgásban van, és természetesen a galaxisunk is táncol egy nagyobb tömeg körül. Engem eufóriával tölt el, amikor erre gondolok, és azt hiszem, A káprázatbeliekhez írt levelekben is megjelenik ez az élmény. Szóval nagyjából úgy képzelem el, mint egy fraktálvideót. 
 

 
AR: Tehát, mint atomokat az egyre növekvő atomok sorozatában, mint egy atom-Matrjoska-baba, ami a termékenység jelképe különben. A tánc mennyire fontos neked, és ha már itt tartunk, egyáltalán a mozgás? Ismered a kortárs táncművészetet? Vagy a harcművészetek: például az aikido is ezt az egyetemes táncot akarja leképezni.
 
SM: Táncolni nem szoktam, de
 
általában zenére ugrókötelezek.
 
Mostanában a planetlove.fm-re volt a legjobb pattogni. A kortárs táncnak nem vagyok szakértője, bár egy időben együtt dolgoztam Horváth Csabával és a Forte társulattal, sokat tanultam tőlük. A harcművészetekben viszont teljesen járatlan vagyok, csak könyv- és filmélmények kötnek hozzájuk. De az ilyen élmények után mindig kedvem támad egy kis légkaratéhoz.  
 
AR: Mit szeretnél, minek olvassák a verseidet: tanításoknak, filozófiának vagy versnek?  
 
SM: Nincsenek ilyen preferenciáim. Én azt szeretném, ha egyszer valaki magával vinné A káprázatbeliekhez írott leveleket a világűrbe.  

AR: Kik azok a Káprázatbeliek? Ugyanazok, mint a Beat Tanúi?  
 
SM: Nem, a beat tanúi egy szűkebb csoport, hús-vér emberek, akikkel egy levegőt szívunk. Többször is fültanúja voltam például annak, hogy valaki a beat tanújának vallotta magát, de ugyanezt a káprázatbeliekről nehezebb elképzelni. Szeretnék ellenállni a kérdésben megbújó késztetésnek, hogy értelmezem a címet, maradjunk abban, hogy lesz mivel azonosulni ebben a könyvben is.
 
AR: Te beszélsz ezekben a versekben, vagy valami rajtad keresztül, vagy mindkettő?  
 
SM: Én beszélek.  
 
AR: Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban, és mi szeretnél lenni most? Hány évesnek érzed magad? 
 
SM: Hülyén hangzik, de nem emlékszem, hogy mi akartam lenni gyerekkoromban. Most jó úgy, ahogy vagyok, egyszer majd szeretnék főállású író lenni. 32-nek.
 
AR: A Facebookon elkezdted kitenni azokat az irodalmi alkotásokból való szöveghelyeket, amikben szerepel a "szürke" szó, ami a földönkívüliek egyik fajtájára utal. Miért kezdted el ezt a vadászatot? Ezek a szöveghelyek szerinted az ufókra utalnak?
 
SM: Dehogyis, ez csak egy poén, ami egy görbe estén született. András (Bajtai) dobta be először, hogy Ady-nál ez:
 
"Én nem leszek a szürkék hegedőse,
Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze:
Röpülj, hajóm,
Én nem leszek a szürkék hegedőse."
(Ady Endre: Új Vizeken járok - részlet)
 
- valójában a  "Szürkékre" vonatkozik. Hát mit mondjak, dőltünk. Azóta tart a vadászat, gyűjtöm a Szürkék nyomait a magyar irodalomban. Ez a téma is megérne egy Ősi idegenek-epizódot.
 
A szürkék (más néven zéták vagy retikuliánusok, a ζ Reticuli csillag után) egy jellegzetes földönkívüli-típus, amely a leggyakrabban fordul elő az UFO-összeesküvés-elméletekben valamint a harmadik típusú találkozások és UFO-elrablások leírásaiban. A populáris kultúrában is gyakran feltűnnek, például olyan sorozatokban, mint a Harmadik típusú emberrablások vagy az X-akták.
A „szürkék” szinte teljesen átvették a tipikus földönkívüli szerepét a klasszikus „kis zöld emberkéktől” az emberi képzeletvilágban.
A szürkéket általánosan alacsony, vékony humanoidokként írják le, abnormálisan nagy fejjel, óriási fekete szemekkel és sima, szőrtelen, szürke bőrrel (innen a név is).
A szürkék népszerűségének fő oka a gyakori megjelenésük tudományos-fantasztikus filmekben, legelőször a Steven Spielberg gyártotta 1977-es Harmadik típusú találkozásokban és olyan filmekben, mint a Men in Black – Sötét zsaruk, A Függetlenség napja vagy a Jelek. A 2013-ban elkészült Sötét égboltok című film szintén róluk szól. Forrás: WIKIPEDIA
 
 
AR: Válogatni is kezdtél a blogjaidon Juhász Ferenc és Tandori Dezső verseiből. Melyik oldalukat érzed magadhoz közel az életművükből, és miért?  
 
SM: Tadorinál senki sem írt éteribb verseket magyar nyelven, de ezek a versek szétszórva találhatók meg az életművében. Vele kapcsolatban az a koncepció, hogy a lírai termést végigolvasva megtaláljam ezeket, és összeállítsak belőlük egy képzeletbeli kötetet.  Juhásznál ennél azért szerényebb a kitűzött cél, egyelőre megelégszem a közel 500 oldalas Halott feketerigóval, ami szerintem a magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye. Az ő költészetének a látomásossága és a totalitása nyűgöz le. A Halott Feketerigóból a kedvenc részeimet gyűjtöm a blogra, egyszavastól kb. egy oldalas terjedelemben. Az én olvasatomban ezek a részletek akár külön versek is lehetnének.    
 
AR: Van az a klasszikus kérdés, hogy ha egy könyvet vihetnél magaddal egy lakatlan bolygóra, akkor melyik lenne az? 
 
SM: Lelkigyakorlatok világirodalmi versblogból készült könyvet vinném, csak előtte még gyorsan válogatnék bele magyar szerzőktől is verseket. Remélem, hogy egyszer megjelenik ez az anyag könyv alakban, de legalábbis azelőtt, hogy el kellene hagynom a bolygót.
 
AR: Csináljátok még Bajtai Andrással a blogot? Hol tart a dolog?  
 
SM: Igen, és remélem, hogy jó ideig folytatni is fogjuk. A 400. vershez közelítünk, de még mindig ugyanakkora örömöt okoznak a felfedezések, mint az elején. 
 
AR: Mondtad, hogy főállású író szeretnél lenni. Most mit csinálsz még az íróság mellett?  
 
SM: Gyerekeket tanítok dobolni, egy keveset zenélek és családfői teendőket látok el.
 
AR: Hány éveseket tanítasz? Hol zenélsz? Hány éves a kisfiad?
 
SM: Átlagban hat és tizennégy év közötti kissrácokat, akik szerencsére oda vannak a dobokért. A színpadi zenélés háttérbe szorult az utóbbi időben, inkább otthon gyakorolok, ennek ellenére a jövő héten fel fogok lépni az Amadinda Ütőegyüttessel a legnagyobb ütőhangszeres fesztiválon (PASIC), amit ráadásul az USA-ban rendeznek. A kisfiam (Lóci) hamarosan másfél éves lesz, a testvére (Miksa) pedig februárban fog megszületni.

AR: Szerinted, mi az az irodalmi siker? Illetve, hogyan lehet elérni?

SM: Siker az, ha évtizedekkel később is lesznek, akik ráflesselnek a műveidre. Térjünk vissza erre a kérdésre a 2040-es években, addigra talán már én is okosabb leszek.
 
AR: A Facebookon láttam, hogy könyvtárad egy részétől megszabadultál. Az ebookra való átállás miatt tetted?
 
SM: Elsősorban igen. Van, ami elég, ha megvan ebookban. Másrészt néha előbújik belőlem az aszkéta, és olyankor elkezdek megszabadulni a tárgyaktól. Most épp a könyvek voltak soron, de lehet, hogy hamarosan a bútorok következnek.  
 
AM: Mennyi időt vagy a családoddal, milyen az időbeosztásod? Jut-e idő kettesben lenni a feleségeddel?

SM: Jut idő mindenre, erre egyrészt figyelek, másrészt erős igényem is van rá. Nincs öt perces bontású napirendem, mint az asztronautáknak a Nemzetközi Űrállomáson, viszont ha csak öt percem van valamire, nem hagyom veszni.

 
KAPCSOLÓDÓ:
 
"Mi, akik az ürességben hiszünk, és a teret nevezzük istenünknek, mindig az ő szeretetébe térünk vissza, bármerre is induljunk el." - részletek Sirokai Mátyás A káprázatbeliekhez című művéből

Sirokaï Mátyás: 1982. február 23-án született Tapolcán Szabó Mátyás néven. Gyerekkorát Pápán töltötte. 2000-ben érettségizett a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában, azóta Budapesten él. 2001-ben vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, melynek ütőhangszer szakán 2009-ben diplomázott Rácz Zoltán, az Amadinda Ütőegyüttes művészeti vezetőjének irányítása alatt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen töltött évek során a Mondo Quartettel a Luxemburgi Nemzetközi Ütőhangszeres Versenyen a négy díjazott kvartett egyikének tagjaként szerepelt. Ugyanebben az időszakban kezdett el az írott zenén kívüli ütőhangszeres játéktechnikákkal foglalkozni. Számos alkalommal lépett és lép fel az Amadinda Ütőegyüttessel. Több világzenei együttesnek is alkalmi, vagy állandó tagja. 2007 óta tagja a Triginta Percussion nevű ütőhangszeres triónak. 2008 óta a British International School Budapest ütőhangszeres tanáraként dolgozik.
2004-ben jelent meg első verse a Liget című irodalmi folyóiratban, azóta publikál rendszeresen országos lapokban. Verseit azóta többek között a Holmi, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, a Jelenkor, a Kalligram, a Kortárs, a Magyar Napló, a Műút, a Prae és az Irodalmi Jelen közölte. Első verseskötete Pohárutca címmel 2008-ban a JAK-füzetek 155. köteteként látott napvilágot a József Attila Kör és a Prae.hu gondozásában. Második verseskötete A beat tanúinak könyve címmel 2013-ban jelent meg a Libri Kiadó gondozásában, amelyet ugyanebben az évben AEGON Művészeti Díjra jelöltek. 2012 januárja óta a Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog szerkesztője Bajtai Andrással közösen. 2006 és 2009 között tagja volt a Telep Csoportnak, 2009 óta pedig a József Attila Kör tagja. 2013-ban Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték. 2014-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott.
Házas, felesége Cser Judit művészettörténész. Gyermekük, Cser-Szabó Lőrinc 2013. május 30-án született meg.
Művei
Önálló kötetei
Pohárutca, József Attila Kör-Prae.hu, Budapest, (2008)
A beat tanúinak könyve, Libri Kiadó, Budapest, (2013)
Antológiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Új magyarhangok, Új Magyar Képtár, Székesfehérvár, 2013
Szép versek 2013, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2013
Szép versek 2010, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2010
Szép versek 2009, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2009
Telep-antológia, Scolar Kiadó, Budapest, 2009
Műfordítások
Simon Armitage: Válogatott versek, József Attila Kör-L’Harmattan, Budapest, 2013 (Krusovszky Dénessel és G. István Lászlóval közösen)
Forrás: Wikipedia
  • sirokai mátyás
  • vers
  • irodalom
  • beat
  • Irodalom