„A film attól szép, hogy a jóknak is vannak ilyen démonaik..." - írja Györe Gabriella - költőnő - A fiú és a szörny című legújabb japán animációs filmről. Az írás a Filmbook-blog és a DRÓT együttműködésének keretein belül jelenik meg lapunkon. Ha tetszett nektek is, adjátok tovább...
Belső démonok
A fiú és a szörny
Mamoru Hosoda sokfilmes japán anime-rendező, Miyazaki utódjaként szeretik emlegetni, nálunk sem A fiú és a szörny az első bemutatott filmje. Mivel nem láttam a többit, így nem tudok összehasonlításokat végezni - ez a filmje a bonyodalmas, esetenként kissé túlírtnak tűnő forgatókönyvével együtt mégis
olyan karaktereket alkotott meg és azok között olyan megindító viszonyokat jelenít meg, amik miatt szerethetővé válik.
Minden hónapban ajánlunk egy-egy írást a FILMBOOK-blogról, remélve, hogy ezzel is népszerűsíteni tudjuk a jó filmkritikát és filmtörténetet.
Ren édasanyját egy balesetben elveszíti, édesapja nem tud a dologról, így nincs ott, ő pedig a rokonokkal nem akar elmenni - kilencévesen a szökés mellett dönt, s magányosan bolyong Tokió Shibuya negyedében, míg össze nem találkozik az ott sétálgató Kumatetsuval és annak barátjával, akik épp Kumatetsu tanítványát keresik. Kumatetsu, a szörnyek/állatok/bakemonok világában Shibutenmachiban él, s a teljhatalom egyik várományosa - ehhez azonban előbb tanítványt kell találnia és megküzdenie a tőle csaknem minden karakterjegyében radikálisan különböző, népszerű, tisztelettudó, felelősségteljes és megbízhatónak ismert, kétgyermekes családapa-ellenféllel, Jozennel. Így akad rá a fiúra, akit elvinne tanítványnak - Ren nem megy azonnal, de a rendőrök elől menekülve megtalálja a két világ közötti átjárót, s végül Shibuyából Shibutenmachiba kerülve mégis Kumatetsu mellett köt ki.
A film harmadik harmadára kiteljesedő nehézségek egy részét
(az emberekben megjelenő sötétséget, mely eluralkodhat rajtuk) előre beharangozzák,
más részét (az állatok/szörnyek világban nem Ren/Kyuuta az egyedüli ember) lehet sejteni, mindemellett a leglényegesebb elem, a két magányos hős, Ren/Kyuuta és Kumatetsu kapcsolata gyönyörűen alakul. A film igazából ott kezd elindulni, mikor gyakorolni kezdenek együtt. Addig nekem kissé vontatottnak hatott. Engem az apa-fiú viszony újrakezdése indított meg, bár megalapozta ezt az a mester-tanítvány viszony, amit Ren/Kyuuta nem is tud igazán odahagyni.
Hosoda filmje a sztorival egy fontos kérdésről beszél, a szülők elvesztéséről, a zavarról, ami az egyedüllétet jellemzi, s teszi ezt azzal együtt, hogy felvillantja a kényszeres megfelelés motívumát is, megmutatja, milyen, mikor mások elvárásai alakítják a személyiséget, legalább látszólag. Ren/Kyuuta számára ez is inkább mint a tanulási folyamat egyik állomása jelenik meg a lány, Kaeda karakterében - ez, a megfelelési kényszer okozta önrejtegetés az, amiből Ren kimaradt az embervilágban, s ami nélkül valószínűleg nagyszerűen megvolt. Az emberek világába visszatérve fedezi viszont fel magának az olvasást, s találja meg Melville könyvét, amiből olvasni tanul. A Moby Dick - azon túl, hogy épp egyébként is nagy népszerűségnek örvend a filmkészítők körében, lásd A tenger szívében c. filmet - itt a belső küzdelem kivetülésének szimbólumaként kap szerepet - s ennél több konkrét utalás is történik rá a filmben, amiket nem akarok lelőni, de ezeket mindazonáltal eléggé mondvacsináltnak éreztem. Amit nem, az a Barátság fejezet emlegetése, megidézése. Ishmael és Kwikweg barátságának története az egyik legmegindítóbb része a könyvnek (bár lehet, hogy ezzel sokak vitatkoznának) - s ez a barátság, a teljesen különböző vadember és a hajósinasnak álló újonc között szép párhuzamot kap Ren/Kyuuta és Kumatetsu kapcsolatában - innen nézve látom fontosnak, relevánsnak és termékenynek a Moby Dick ideidézését - azon túl, hogy aztán képileg mutathat jól a film későbbi szakaszaiban, mikor belekeveredik a történetbe.
A Dzsungel könyvének története is ide kívánkozik -
a film egy kiritikusa szerint félúton áll a Dzsungel könyve és a Karate kid között. Persze ez is, mint minden közelítés, sántikál picit.
A Karate kidben a mester mester volt, a tanítvány tanítvány, s ritkán állt ellen a mesterének. Itt folyamatos harc, vita, veszekedés során válnak egymás számára létfontosságúvá, s épp annyit tanul az egyik a másiktól, mint fordítva. Ez a pont, s
egy másik fontos tény valamiért Platónig nyújtja bennem vissza a forgatóönyv gyökereit. A Lakoma elképzelése az androgün lényről,
aki egyszerre férfi és nő, négy lába van, négy keze, s a boldogság teljében él, majd az istenek szétszakítják s ezután kell folyamatosan keresnie a másik felét minden nőnek és férfinak, a felezés motívumában hasonlít a két magányos lény, Kumatetsu és Ren/Kyuuta alakjához. Ren/Kyuuta átjárása a két világ, az emberek és az állatok világa között, s a visszatérése a másik világba pedig Platón Államának tanárait juttatja eszembe, akiknek el kell menniük ahhoz, hogy meglássák a barlang falára a tűz által vetített képek árnykép-voltát és erről meg is tudják győzni a többieket; de ehhez vissza is kell térniük a saját világukba. A két világ közötti átjárás motívuma miatt idézheti fel a nézőben a film a Dzsungel könyvének sztoriját - Mauglinak is vissza kell térnie az emberek közé előbb-utóbb.
A filmben a férfi/nő, fiú/lány viszony elég szőrmentén jelenik meg, sokkal koncentráltabb, lényegesebb az apa/fiú viszony érzékeltetése. S ez kétszeresen is megjelenik - a magányos, elkóborolt fiú tanárt és tanítványt, apát és barátot kap az állatok világában Kumatetsu személyében és családot kap a további mellék-karakterekkel. Kumatetsu pedig a nyolc év alatt felnőtté érik a tanítványa mellett. Ren/Kyuuta az emberek világába át- meg átjárva viszont végül megleli igazi apját, s megküzd azzal a kettősséggel, amit egykori, a helyzettel kapcsolatos meg nem értéséből fakadó gyűlölete gerjesztett benne, hogy
végül valóban gyermekeként, de szívében felnőtt gyermekként válhasson ismét egy ember-család tagjává.
Mi az a manga, cosplay, con, anime? Beszélgetés minderről, sőt Japánról és Miyazaki fiáról Markovics Rolanddal, a Mondo Magazin főszerkesztőjével. Acsai Roland interjúja a DRÓTon! Add tovább!- Manga? Cosplay? Conok? Anime? MondoCon!
Helyszíni szemle az őszi MondoConról és Vincze Péter művészi fotói magyar mangalányokról és animesrácokról a DRÓTon! - EGY CON MIND FÖLÖTT
Kékszemű lányok láncfűrésszel, nagy-szőrös férfiak rózsaszínben, titánok, anime és MondoCON minden mennyiségben. A videóban megszólal Boros Csaba - a MangaFan Kiadó tulajdonosa és Szekeres András Márk - a MondoCon főszervezője. Helyszíni tudósításunk első részét láthatjátok. Anime őrület karácsonykor!- Anime karácsony - második rész - MondoCON-DRÓT - VIDEÓ
Már ennyiből is sejthető, hogy nem átlagos gyerekmese veszi kezdetét, amikor az Attack on Titan/Shingeki no Kyojin új japán anime első évadjáról van szó.- Emberevő óriások rajzfilmen?
Hogy Melville története miért kapott ennyire központi szerepet a filmben, arra nem találtam más magyarázatot, mint a Kaeda által elmondott regény-értelmezést: hogy Ahab is saját énjének kivetüléseként küzd a bálnával. Éppígy küzd meg a legtöbb karakter, ilyen vagy olyan sikerrel, a maga belső démonaival.
A film attól szép, hogy a jóknak is vannak ilyen démonaik
(oké, az állatok világának vezére, a nyúl-alakú nagyúr mentesnek tűnik e nyűgtől, de a legtöbbjüknek mégis megvan a maga démona). Ren/Kyuuta a maga ellenfelében saját hasonmását látja, s kész a halálra is annak érdekében, hogy a sötétséget eltávoztassa mindkét világból. A kard, amit kezdetben emelni sem tudott, végül mégis lelkébe költözik, hogy annyira legyen sajátja, mint a léte.
FILM a DRÓTon
Mi történik, ha negyven év munkája egyik pillanatról a másikra összeomlik egy multi miatt? Ha az élet egyébként sincs a csúcson, már elmúltak a legszebb évek és minden egyszerre veszik el? Kétségbeesés, düh, elkeseredettség. De Haroldban pont azt szeretjük, hogy nem adja fel.- Filmkritika - Az IKEA bekaphatja - Jön Harold! | film
Az utóbbi idők filmes felhozatalából ajánlunk három – egy magyar, egy lengyel és egy angol – filmet a szürke novemberi hétvégére. Nézzetek meg őket, ha még nem láttátok és írjátok meg a DRÓTnak, hogy melyik mennyire tetszett. - Három baromi jó film
Jövő héttől játsszák a hazai mozik Shakespeare Macbethjének legfrissebb filmváltozatát Justin Kurzel rendezésében, Michael Fassbender és Marion Cotillard főszereplésével. Ebből az alkalomból most áttekintjük a történelmi előzményeket, a dráma keletkezéstörténetét, a „Macbeth-átok” legendáját, és részletesen felidézzük az egyik leghíresebb és legvitatottabb filmverziót is, melyet Roman Polański rendezett 1971-ben. Mielőtt belefognánk, emlékezzünk meg arról, hogy a Macbeth az elmúlt évszázadban olyan jeles rendezőket is megihletett, mint például Orson Welles, Kuroszava Akira és Tarr Béla. - MACBETH, vagy amit akartok
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béláról szóló könyvének első kiadása pár hét alatt elfogyott. Többen megkerestek minket, hogy szeretnének a könyvből. Most itt a lehetőség, hogy az olvasók és a szerző és a DRÓT-alkotókör összefogásából új, bővített és javított kiadásban megjelenhessen.
A DRÓT 5 éve, 2014. április 14 óta független, szabad, összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál. Támogass minket! A DRÓTot az Aranymadár Alapítványon keresztül támogathatod egyszeri vagy rendszeres utalással. Számlaszám: