Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

„Eltűnő amerikaiak...” - Wendy Rose hopi-mivok indián költő verse

„Eltűnő amerikaiak, veszélyeztetett fajta, / féreg és fű, nevezzék, aminek akarják / kőkemény helyek, ahol csontok csörögnek alá a mélybe. - Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse.
 
2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. Az első Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.

 
 
Wendy Rose 
 
Alien Seeds
(on reading a book about plants growing wild in California)
 
Idegen magvak
 
(egy Kaliforniában termő növényekről íródott könyvet olvasva) 
 
Miért nem ismerem az aranyló domboldalt a házamhoz közel
oly idegen nekem, mint egy behatoló, mint ezen a földön
a házamat tartó merev deszkák és az aláfolyatott folyékony kő?
Ez mind, a zab, a fojtogató fű, még a kaktuszok is
nedvük titkával bensőjükben, az ördögszekér ismeretlen vadak
nyomában lohol vagy spanyol juh gyapjába akad. Miért nem érzem
a gyilkot, a mészárlást, ami kiűzte a fajtámat a völgyből,
a dombokról és a hegyekből? Mert minden mag egy vagonnyi;
a gyöktörzs gyarmatosít a föld alatt, apró horgaikkal a tüskék
rókát fognak–drótkerítés szakítja szét népeinket és karógyökér
szívja el a lopott harmatot 
mindegy, milyen száraz a sivatag.
A bogáncs romlott húson is elél;
a megszállók könyörtelenül ölnek,
úgy, mint azok a vérszomjas emberek
akik teheneiket oltárról oltárra terelték
leengedik puskájukat, céloznak, lőnek. 
A vének ezt mindig tudták.
Böjtölnek és imádkoznak, pont azt a füvet
gyűjtik, amit régen a nagyanyjuk gyűjtött;
összeszednek egy keveset, soha nem a legelsőt,
soha nem többet, mint amennyi kell.
Szemükben nagyszerű tudással térnek haza.
Innen tovább örökké üres kézzel mennek,
a vékony kosárnak látszik a horpasza.
Gyöngy, fonál, biztosítótű helyettesíti a medvefüvet és a fűzfát.
Eukaliptusz görgeti magvát a földön,
elcsúszunk, elesünk, belezuhanunk az áldozásba,
nem füvet, hanem bánatot gyűjtünk tenyerünkben.
Eltűnő amerikaiak, veszélyeztetett fajta,
féreg és fű, nevezzék, aminek akarják
kőkemény helyek, ahol csontok csörögnek alá a mélybe.
 
Gyukics Gábor fordítása 
 

Wendy Rose (sz. 1948) hopi/mivok indián költő, antropológus, egyetemi tanár. A kaliforniai Oaklandban született. Tizenhat kötet szerzője. Lost Copper című művét Pulitzer-díjra jelölték. Indián aktivista. Kaliforniában él.

 

 

 



Megjelent a
 
 
Kortárs észak-amerikai indián költészeti antológia
a Scolar kiadó gondozásában.
 
A kötet 24 mai amerikai indián költő közel 200 versét tartalmazza. Szerkesztette, fordította Gyukics Gábor
 
BEMUTATÓK:
 
2015 november 26, 17 óra. Írók Boltja.
1061 Budapest, Andrássy út 45. Tel.: +36 1 322 1645,
Résztvevők: Rákai Orsolya, Lance Henson, Gyukics Gábor
 
2015 november 27, 18 óra. Petőfi Irodalmi Múzeum.
1053 Budapest, Károlyi  M. u. 16 45. Tel.: +36 1 317-3611
Résztvevők: Rákai Orsolya, Lance Henson, Gyukics Gábor
 
2015 november 30, 19 óra.  Gödör Klub – Central Passage
1061 Budapest, Király u. 8-10. Tel.: +36 20 201 3868
Jazzköltészeti est Lance Henson amerikai indián költő, Gyukics Gábor költő és a Waxworx Factory zenei közreműködésével
 
(Mind a három eseményen jelen lesz Lance Henson csejenn törzsbeli költő.)
 
A belépés mind a három eseményre díjtalan.

A kötet a helyszínen megvásárolható.

 


VILÁGIRODALOM A DRÓTON!

NEOLATIN: Halott pápát kifigurázni, pedofilnak, őrültnek, pénzsóvárnak és részegesnek nevezni alighanem ma is sok helyen kiverné a biztosítékot... Rotterdami Erasmus egyik legnagyobb hatású művét most új fordításban olvashatjátok el a DRÓT világirodalmi sorozatában. Rotterdami Erasmus: Gyula kizárva

SUMÉR: nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. - GILGAMES - A CÉDRUS ERDŐ - jegyzet és magyar fordítás

ARGENTIN116 éve született Jorge Luis Borges a modern irodalom vak látnoka. A tenger című versét eredeti nyelven és magyar fordításában közüljük ebből az alkalomból. Jorge Luis Borges: A tenger

KOREAI-AMERIKAI: Hogy dolgozzák fel Koreában a gyászt? Milyen egy koreai halotti tor? - A Cseszang Ej Koh koreai költőnő verse, melyben egy ősi konfuciánus szertartást ír le. - VI18

SZOMÁLIAI-ANGOL: „senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” - Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és fordításban magyarul is elolvashatjátok Warsan Shire: Otthon - VI17

BOLGÁR„Akkor tűnt fel, hogy elhagyott az arcom, amikor belenéztem a tükörbe.” - a bolgár irodalom ifjú titánjának, Yordan Dimitrov Radichkovnak Az új istenek című novelláját itt olvashatjátok. - VI16

HOLLAND: Részlet az 1971-es, brüsszeli születésű Peter Buwalda első regényéből. Bonita Avenue - regényrészlet - VI15

JÁVA és BALI: ARDZSÚNA MENYEGZŐJE - két ének egy kawi eposzból magyarul Weiner Sennyey Tibor fordításában - VI14

A kawi költők a költészet jógáját gyakorolták, mely során az alkotótevékenység imádsággá is magasztosult. Még manapság is sok balinéz számára fontos az ezekben rejlő bölcsesség. - írja összefoglaló esszéjében a balinéz irodalmi hagyományról Helen Creese, amely a DRÓTon jelenik meg először magyarul Balogi Virág fordításában. 

Beszélgetés Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval a Bali és Jáva ősi irodalmáról és nyelvéről. Az utolsó kawi kutató - beszélgetés Helen Creese-el - VI12.

PALESZTIN: „És elnyelték / az összeomlott házak / a robbanás után...” - Ghassan Zaqtan palesztin költő versei Szokolay Zoltán fordításában.

FRANCIA: „...az adott pillanatban ragadjam meg a dolgokat. Amíg lehet." - mondta Marseille költőnője Sarah Kéryna Szabó Kisannának. A DRÓT világirodalmi sorozatában most interjút olvashattok egy kortárs francia költőnővel, továbbá egy versét is. - VI10

Hogy lehet, hogy halott? Hiszen van otthona. / Ki mondta, hogy teltebbek a színek, ha a Misztrál fúj?" Sarah Kéryna: semmi-idő - vers - VI9

HAITI és TAHITIEmmanuel Vedrine (Haiti) és Henri Hiro (Tahiti) költők verseit olvashatjátok eredeti nyelven és Pallai Károly Sándor fordításaiban a DRÓT világirodalmi sorozatának részeként. Vigyázat, szerelmes versek a nagy óceánok partjairól! - VI8

JAPÁNMacutani Mijoko (1926–) a 20. század gyermek- és ifjúsági irodalmának jelentős képviselője, akinek meséin több nemzedék szocializálódott, novellái pedig részvétet keltenek a háborút megélt emberek iránt. - VI7

MAURITIUSI: Saradha Soobrayen és Alain Fanchon mauritiusi kreol nyelven író költők egy-egy versét olvashatjátok most eredetiben, és Pallai Károly Sándor magyar fordításában a DRÓT világirodalmi sorozatában.

MONGOL: Kultúravesztés van... – beszélgetés S. D. Ganbold mongol irodalomtörténésszel - VI5 és U. HURELBAATAR versei - VI.

SPANYOLVicente Cervera Salinas kortárs spanyol költő verseit itt olvashatjátok a DRÓTon, Imreh András fordításában, Menczel Gabriella bevezetőjével - VI3.

ANGOLA Janus Pannonius műfordítói-díjról, Ted Hughesról és a műfordításról beszélt nekünk Gömöri György az Írók Boltjában. -  VIDEÓ - VI2. Továbbá Ted Hughes „Hó” című versét a DRÓT most induló világirodalmi sorozatában itt olvashatják először magyarul. A vers Assiáról, a költő második feleségéről íródott, aki Sylvia Plath-hoz hasonlóan öngyilkos lett. Hughes később mégegyszer megnősült és halálig boldogan élt Devonban. – VI1

 
 
  • indián
  • Költészet
  • Amerika
  • világirodalom
  • Gyukics Gábor
  • Irodalom