Simándi Ágnes költőnő 2015 október 2-án váratlanul meghalt Budapesten. Barátunk volt, barátunk marad. Lapunk főszerkesztője mutatta be egyik verseskötetét. Ezen a beszélgetésen Ágnes saját verseket olvasott fel, beszélt életéről, az emigrációról, a zenéről, Istenhez fűződő viszonyáról. A költőnőre ezzel a beszélgetéssel és egyik utolsó versével emlékezünk a DRÓTon.
Simándi Ágnes „Üvegsáncok” című verseskötete az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg. Bemutatója Budán, a Lítea könyvesházban 2009. szeptember 22-én volt. A költőnővel - az IJ akkori szerkesztője, a DRÓT mostani főszerkesztője - Weiner Sennyey Tibor beszélgetett.
Simándi Ágnes, költő, író, újságíró 1954-ben született Budapesten. 1987 elején politikai okokból hagyta el Magyarországot férjével és két gyermekével, azóta Torontóban élt, alkalmanként látogatott haza Magyarországra. 1978-1983 Pázmány Péter Rk. Hittudományi Akadémián teológiát hallgatott, majd 1991-ben a Torontói Egyetemen (Trinity College) Master of Divinity fokozatot szerzett teológiából.
Versei és egyéb írásai 1972 óta jelennek meg. Publikált többek közt a Vigiliá-ban, a Teológiá-ban, az Új Ember-ben, Kortárs-ban, Jelenkor-ban, Árgus-ban Magyarországon, a római kiadású Katolikus Szemlé-ben, a chicagoi MSzivárvány-ban és a torontói Króniká-ban, valamint a KAMÚ (KAnadai Mi Újság?) belső munkatársa volt a lap megszűnéséig. 1991-től 1995 elejéig a Torontói Magyar Rádió műsorvezető szerkesztőjeként dolgozott. Munkássága elismeréséül 1992-ben a Canadian Scene Award-ot, majd 1994-ben a Canadian Ethnic Journalists' and Writers Club Media Award-ját kapta. 1994-től 1996-ig a torontói Fészek Club egyik alapító-házigazdája volt. 2001-től 2004-ig a torontói Független Magyar Rádiónál dolgozott. 1995-től szerkesztette és adta ki a „Pythagoras füzetek” című, kis példányszámú, alkalmakként megjelenő folyóiratot. 2004-től a kanadai Magyar Élet belső munkatársa volt.
Önálló verses kötetei: Nárciszok évada, Amerikai Magyar Írók, Herp Kiadó, München, 1987; Tiltott játék, Szivárvány Könyvek - 19, Chicago-Torontó, 1993; …csak kísérlet, közelítés., Atlantis-Centaur & Framo Publishing, Chicago, 1998; sivatagi hús-vét, Möbius Print, Nyíregyháza, 2004; Szamizdat, Torontó, 2004; tiszta hang, Kairosz, Budapest, 2006; üvegsáncok, Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2009; [a mennybeszállás gyakorlata] - Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2012.
Hogy dolgozzák fel Koreában a gyászt? Milyen egy koreai halotti tor? Ne teljen úgy el ez a nap, hogy ne olvasnál el legalább egyetlen verset! Legyen ez a vers most Ej Koh koreai költőnő verse, melyben a cseszaszangot, az ősi konfuciánus szertartást írja le, amit Nagypál István fordításában olvashattok most a DRÓT kortárs világirodalmi sorozatában.- Cseszaszang, a misztikus, ünnepi asztal verse
Szabó Imola Julianna versprózái–prózaversei sokszemű „tündérszörnyek”, melyek egyszerre figyelnek befelé, a lélek tágas, mozgalmas belső terére; és kifelé, a többi emberre, a világ zajára, a múltba, a jövőbe és az örökkévalóságba. - Öltések az örökkévalóság vásznán - Szabó Imola Julianna könyvéről
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béláról szóló könyvének első kiadása pár hét alatt elfogyott. Többen megkerestek minket, hogy szeretnének a könyvből. Most itt a lehetőség, hogy az olvasók és a szerző és a DRÓT-alkotókör összefogásából új, bővített és javított kiadásban megjelenhessen.
A DRÓT 5 éve, 2014. április 14 óta független, szabad, összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál. Támogass minket! A DRÓTot az Aranymadár Alapítványon keresztül támogathatod egyszeri vagy rendszeres utalással. Számlaszám: