Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Bartók Imre: Láttam a ködnek országát - részlet

 
Malmőben szerényebb, kis hotelben szállok meg. Igyekszem végiggondolni, mi történt az este, de nem jutok sokra. Fogalmam sincs, mi lesz a kézirat sorsa. Kereskedelmi szempontból a vállalkozás kudarcnak tűnik, hacsak Sven kiadója nem fizet jelentősebb előleget, amiről persze nem esett szó. Nem is hibáztatom érte. - Bartók Imre új könyve a Jelenkornál jelent meg a könyvhétre. Részletet olvashattok belőle a DRÓTon.

 
 
Bartók Imre
Láttam a ködnek országát
részlet
(Jelenkor Kiadó, 2016)
 
Malmőben szerényebb, kis hotelben szállok meg. Igyekszem végiggondolni, mi történt az este, de nem jutok sokra. Fogalmam sincs, mi lesz a kézirat sorsa. Kereskedelmi szempontból a vállalkozás kudarcnak tűnik, hacsak Sven kiadója nem fizet jelentősebb előleget, amiről persze nem esett szó. Nem is hibáztatom érte. 
Úgy döntök, hogy csak holnap értesítem Krisztiánt a fejleményekről. Levetkőzöm, a minibárból kiveszek egy minibort, majd befekszem az ágyba, és kinyitom a Kindle-t. Hosszan keresgélek a lementett kéziratok között, mire kiválasztok egyet, aminek még címe sincs. Ezeket egy számmal szoktam megjelölni, Kézirat57, Kézirat58 – a jelenlegi a Kézirat731 címet kapta. Nincs kedvem az elejéről kezdeni, és a tapasztalatom szerint sokkal jobb, ha csak felütöm valahol, aztán lássuk, miből élünk. Nem rémlik, hogy olvastam már a szövegből, és arra sem emlékszem, hogy kitől érkezett, de ezt persze könnyen ki tudnám nyomozni.
„Ebben a szobában már eddig is minden csak hazugságra ösztönzött, és ezen orvosom elképzelése ellenére, a helyiség falán lógó kép sem segített, éppen ellenkezőleg, saját káprázatával pecsételte meg hazugságaimat, igazolást szolgáltatott nekik és végső soron igazsággá varázsolta őket. A képet magát azonban sosem akartam szóba hozni, ő maga nem nézett rá, mintha ott se volna, mintha nem is tudna a létezéséről, cinkosok voltunk ebben, ám ez a cinkosság idővel félelmet ébresztett bennem. Talán egy játék részesévé váltam, elvégre nem lehet, hogy ne tudjon róla, és hogy mindeddig ne tűnt volna fel neki, mennyit nézem. Ám erről nem vettem tudomást, igyekeztem magam is megfeledkezni a képről, s mikor most beléptem a rendelőjébe, előreszegeztem a tekintetem, nem a fal felé, mint általában, s rögtön a tárgyra térve beszámoltam róla, milyen nehézségeim adódtak mostanában, és hogy attól tartok, megöltem valakit.
Nagyon örülök, hogy rögtön engem kerestél, mondta, nem a testvéredet, nem a szüleidet, nem a… Ó, bocsáss meg, el is felejtettem, hogy szüleid már nem élnek, ne haragudj a tapintatlanságért, de ez mindig kimegy a fejemből. Tehát, örülök, hogy hozzám jöttél, s nem máshoz. Kérlek, értsd meg, ez részemről több mint köszönetnyilvánítás, ez igazi hála, mely persze csak akkor ragyog teljes fényében, ha ezt a fényt visszatükrözik, vagyis ha valamilyen módon visszafizetik, úgy értem, én akkor tudok hálás lenni, ha te is hálás vagy nekem. De ezt hagyjuk egyelőre, ennek még nem jött el az ideje, tehát igen, a történeteid valóban nyomasztóak, de azért, mint ahogy te is utaltál rá néha, itt-ott mégis derűsek. Valami ártatlan öröm, gyermeki meglepettség árad szavaidból. Egy kölyökmacskát képzelek magam elé, aki a vidéki tanyán először dugja át kis fejét az ablaknyíláson, hogy rácsodálkozzon a kinti világra, amely persze nekünk meglehetősen unalmas, ámde neki micsoda mozgalmasság a bentihez képest, gondold csak meg! Azt látja, hogy a pajta előtt kakasokat vágnak le, hogy a házinép fel-alá járkál az utcán, beszélgetnek a szomszédokkal, ajándékokat adnak és kapnak, néha egymásnak támaszkodnak a fülledt, déli melegben, néha vendégeket fogadnak, néha hó esik, néha hullnak a levelek, néha virágoznak, és a kis állat mindezt oly ártatlanul nézi, mint te, éppen úgy, mint te, látom, most már érted, mire is gondolok. Te vagy az ártatlan gyermek, én pedig, bocsáss meg, ha talán túl messzire megyek, de úgy érzem, indokolt kimondanom, hogy ebben a helyzetben már régóta gondoskodó mestered vagyok. Az első perctől kezdve az voltam. Én vagyok a bűn, aki ártatlanságot fogan, s te ismét bűnt fogansz majd, így megy ez régóta, édes mindegy, miről szólnak a történeteid, hogy te vagy bárki más megért-e belőlük valamit, hogy milyen néven szólítalak, természetesen tudom, hogy nem úgy hívnak, ahogy bemutatkoztál, és eleinte zavart téged, hogy így hívlak, de már régóta nem törődsz vele, tudom, hogy mi az igazi neved, s elhiheted, nem véletlen, hogy nem mondom ki, bár talán annak sem volna sokkal több jelentősége, mint bárminek hosszú beszélgetéseink során. Mert nem a részletek számítanak, hanem az egész, hogy hogyan gondolsz majd vissza minderre, ha egyszer végleg bezárod magad mögött azt az ajtót. Mindent tudok, amit tudnom kell. A kérdés már csak az, hogy te tudod, amit tudnod kell? Amit tenned kell? Vajon tudod, mit kell tenned, most, ezek után? Sejtem, most éppen mit gondolsz, az egész rendkívül egyszerű, nem azért, mert átlátszó volnál, nem, cseppet sem vagy átlátszó, másról van szó. Nekem ugyanis megmondták, hogy el fogsz jönni hozzám. Most arra gondolsz, hogy felállsz, kimész, és soha többé nem jössz vissza. Ez így természetes, és ezért hiába is várnál dicséretet, ez nem vallana bátorságra, és nem vallana bölcsességre sem. Fogadkozol magadnak, hogy soha többé nem jössz ide vissza, de mit teszel, amikor kilépsz az ajtón? Egyszerűen elsétálsz a folyosó végéig, lemész azon a csúszós lépcsőn, elköszönsz a portástól, kilépsz a kapun, és hazasétálsz? Vagy itt maradsz az épületben, betörsz az egyik első emeleti laborba, és gyógyszereket keresel magadnak, ahogyan eddig mindig tetted, mintha senki se látná? Vagy mégis kisétálsz, nem is sétálsz, hanem menekülsz, elrohansz az első sarokig, befordulsz az első sikátorba, megkeresed az első csatornanyílást, hogy lemenj megtudni, mi van ott, mitől félnek az emberek, mitől félsz te is? Van egy másik világ is, de mit akarsz vele kezdeni? Gondolod, képes volnál hátat fordítani nekem, és benézni oda, ahová az emberek nem mernek benézni? Mi vár ott rád, mi fog rád visszanézni onnan?”

Becsukom a Kindle-t, és megpróbálom felidézni, kitől jöhetett ez a szöveg. Az biztos, hogy elsőkötetes, hiszen csak azokat jelölöm meg „Kéziratként”. Keresgélek egy darabig a telefonomon, és látom, hogy Zsófi küldte át pár hete azzal, hogy szerinte ez az én asztalom, és bízik benne, hogy tetszeni fog nekem. Kedves tőle, de azért valami használhatót is írhatott volna, ki ez a szerző, tudunk-e róla valamit, van-e szinopszis, egyáltalán mi ez a zavaros ömlengés. Talán mégis jobb lett volna az elejéről kezdenem. 

 


ÜNNEPI KÖNYHÉT a DRÓTon

A tíz legjobb könyv a 87. Ünnepi Könyvhéten

Melyik volt a tíz legjobb könyv a 2016-os könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, vagy ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni.



A nagy leleplezés! Vagy mégsem?

Figyelmes mediális előkészítés előzte meg Centauri részéről a Nagy Leleplezést, amikor is a Kultikus Író először állt ki olvasói elé, vállalva arcát. A Margó Irodalmi Fesztiválon a PIM-ben fellépő író estje (amely egybeesett az futball Európa-bajnokság nyitó mérkőzésével) azért is érdekes, mert lehetőséget nyújt arra, hogy megfigyeljük: mégis milyen koreográfia mentén zajlik egy efféle NAGY LELEPLEZÉS...


Esterházy Péter megnyitja a Könyvhetet 

Esterházy Péter óriási tömeg előtt, gyönyörű beszéddel nyitotta meg a 87. Ünnepi Könyvhetet. + VIDEÓ


könyvek a DRÓT ajánlásával

Bartók Imre: Láttam a ködnek országát - részlet = Malmőben szerényebb, kis hotelben szállok meg. Igyekszem végiggondolni, mi történt az este, de nem jutok sokra. Fogalmam sincs, mi lesz a kézirat sorsa. Kereskedelmi szempontból a vállalkozás kudarcnak tűnik, hacsak Sven kiadója nem fizet jelentősebb előleget, amiről persze nem esett szó. Nem is hibáztatom érte.


Marcus Aurelius elmélkedései új fordításban - részlet = Arra születtél, hogy kellemesen érezd magad? Általában: arra születtél, hogy érezz, vagy arra, hogy tevékenységet fejts ki? - Az idei könyvhét kétségtelenül egyik legnagyobb szenzációja nem csak a klasszika-filológia iránt érdeklődők számára Marcus Aurelius elmélkedéseinek új fordítása. Steiger Kornél munkájából a DRÓTon most egy kis ízelítőt olvashattok.ásával


Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Renée regényes élete = Meghalt? – kérdezte Renée. Nyúlt volna az újság után, de remegett a keze. Az épületek mintha összehajoltak volna. Menyhért Anna új könyvét nagy várakozás előzi meg. A DRÓTon előzetest olvashattok a Könyvhétre megjelenő műből. 


Farkas Wellmann Endre: A római disznó - versek = én gyűlölöm, hogy én vagyok, / most életem egy hídra néz, / akit a múltja elhagyott, / jövőjét látni nem nehéz. - Farkas Wellmann Endre A római disznó című verseskötetét az Orpheusz jelentette meg a 87. Ünnepi Könyvhétre. Két verset olvashattok a kötetből a DRÓTon.Ungvári Tamás, Bruck András, Köves Gábor, Száraz Miklós György, Turczi István


Ungvári Tamás: Felperzselt ország - Sorsfordító évek emlékiratai - előszó és részlet = Az áldozatközpontú emlékezet tanúvallomásokon nyugszik, melyből egy csokrot nyújt át az olvasónak a Felperzselt ország. A magyar írók kortárs emlékei bűnbocsánatért esedeznek, a háborúba sodort országért, a hamis ideológiák uralmáért, olykor saját vakságukért. - Ungvári Tamás könyve nem csak a magyar történelem megismerésében, hanem a nemzeti önismeretben is segíthet minden olvasónak. A DRÓT örömmel ajánlja az író Ünnepi Könyvhétre megjelenő fontos és új könyvét az előszó és egy részlet közlésével. 


Jász Attila: el = Jász Attila költő, esszéista, lapszerkesztő, öngyógyító magányos harcos. Ötvenéves. Tartózkodási helye ismeretlen. Állítólag feltűnik néha a Gerecse egyik nyúlványának tetején. Az el című könyve a Könyvfesztiválra jelent meg, de a Könyvhéten is érdemes lesz megkeresni. Néhány verset olvashattok a kötetből a DRÓTon. 


Győrffy Ákos: A hegyi füzet = Józsi ötvenkét éves hajléktalan, régóta ismerem. Bár nem vagyok szakember, úgy látom, körülbelül egy tíz éves gyerek lakik benne. - A 87. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Győrffy Ákos A hegyi füzet című könyve, amiből most részletet olvashattok a DRÓTon.


Hartay Csaba: Fényké-pavar =Tömegből arcot rajzolni. / Évekből egyetlen napot. / Mellékutcát emelni a városból. / Szólást a rettegésből. Hartay Csaba Fényképavar című verseskötetéből olvashattok részleteket a DRÓT könyvheti könyvajánló sorozatában.


Novák Valentin: Álomtourbina - részletAz álomfejlesztéshez semmi egyéb nem kell, mint számos halott. (Plusz egy turbina, mely utóbbi mellékes kérdés, mert a turbinához nem kell több, mint egy főmérnök – hirdetés útján.) Novák Valentin Álomtourbina című Könyvhétre megjelenő könyvéből olvashattok egy részletet a DRÓTon.


Vass Tibor: A Nagy Bibin és a műlovarnő = Vass Tibor új verseskötete a Könyvhétre jelenik meg. Egy verset olvashattok a kötetből a DRÓT könyvheti ajánlók sorozatában.


Péterfy Gergely: Mindentől keletre, avagy román kém a Weiss-családban= Kelet értelemszerűen nem csak Keleten van, vidék nem csak vidéken. - Péterfy Gergely új könyvét még nem tiltották be, pedig állítólag, ha elolvasnák, lehet, hogy betiltanák. Vagy nem. Döntsétek el ti. Részlet a DRÓT könyvheti különkiadásában.


Kemsei István: A szederinda szeme - Dunakönyv - részlet = Magyarország folyói közül például a Duna társalgó férfibarát, a Tisza szerelmesen ölelő kedves, a Rába, a Hernád kiszámíthatatlan szeszélyű kamasz, a Körös esténként kocsmába ballagó öregember. Aki már kelt át szélviharban kielboattal, kenuval vagy kajakkal a háborgó Dunán, vagy evezett mindent elborító áradásban, sodródó uszadékfák, műanyag flakonok, szeméttel teli nejonzsákok, kidobott hűtőszekrények, s ne adj Isten: bűzösen foszladozó állattetemek között, az tudja, miről beszélek. - Kemsei István dunakönyve a Könyvhétre az Orpheusz kiadónál jelent meg, és most mi a DRÓTon egy rövid részlet közlésével ajánljuk olvasóinknak.


 

Ungvári Tamás: Felperzselt ország - Sorsfordító évek emlékiratai - előszó és részlet = Az áldozatközpontú emlékezet tanúvallomásokon nyugszik, melyből egy csokrot nyújt át az olvasónak a Felperzselt ország. A magyar írók kortárs emlékei bűnbocsánatért esedeznek, a háborúba sodort országért, a hamis ideológiák uralmáért, olykor saját vakságukért. - Ungvári Tamás könyve nem csak a magyar történelem megismerésében, hanem a nemzeti önismeretben is segíthet minden olvasónak. A DRÓT örömmel ajánlja az író Ünnepi Könyvhétre megjelenő fontos és új könyvét az előszó és egy részlet közlésével. 

 
  • 87. Ünnepi Könyvhét
  • könyv
  • Könyvhét
  • Bartók Imre
  • próza
  • Irodalom