Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Az irodalmi függetlenség napja?

Amíg Pécsett a Bazár sörözőben, Szegeden a Grand Caféban, addig Budapesten a Magvető Caféban rendezték meg a Független Mentorhálózat első mérföldkövét jelző estet, ahol moderátoraként Gács Anna irodalomkritikus rövid felvezetőben ismertette, hogy mi a Független Mentorhálózat, miért jött létre, és miért fontos ez a találkozó.

Az irodalmi függetlenség napja?


A hálózat 1 éves működését ünnepli:

2018. február 15-én lett egy éve, hogy a mentorok hivatalosan foglalkozni kezdtek az általuk kiválasztott jelentkezőkkel.

Öt mentorált és három mentor mutatkozott be, mégpedig Peer Krisztián és két mentoráltja, Szegedi Fanni és Miklya Csanád, Nemes Z. Márió és mentoráltjai, Pintér Kitti és Imre Ábris, illetve Potozky László és tanítványa, Bíró Zsombor Aurél.
Több fontos kérdéskört is érintettek a bemutatkozók, úgy mint a tanító-tanítvány vs. mentor-mentorált közötti különbség, hogy mi alapján választották egymást, illetve kinek mit adott az elmúlt egy év. Fanni és Csanád (Peer Krisztián mentoráltjai) Krisztián rendkívül egyedi mentorálási attitűdjéről számolt be, amely a mentor személyiségéből fakad: közvetlenség, a hierarchia teljes hiánya (a mentor maga számolt be arról, hogy ő is elküldte az együttműködés alatt írt verseit tanítványainak, akiktől el is várta, hogy véleménnyel, kritikával lássák el azokat), és Krisztián nagymarosi otthonában töltött szövegelemző brainstormingokról is pozitívan számoltak be. Fanni külön ki is emelte, hogy a líraiság megértésében Krisztián segítette, például úgy, hogy egy slam szöveget verssé alakítottak át. Krisztián is hasonlóan pozitívan beszélt tanítványairól, illetve megemlítette, hogy a jelen lévő két tanítványán kívül még három másik tanonccal is dolgozik, akiket nem teljesen szabályosan vett be a mentorált körbe.
A két mentoráltja közötti különbségről, és

arról beszélt Nemes Z. Márió, hogy  a mentorprogram részeként egy alkotói tábor ötlete is felmerült, ami végül sajnos nem valósult meg, mivel a mentorok nagyobb része még az elején leszavazta a kezdeményezést.

Kitti és Ábris beszéltek arról is, hogy miért Máriót választották, ezzel kapcsolatban a gyorsaság (ki válaszol előbb kinek) is egy fontos faktor volt: az eredetileg több választott mentor közül Márió rendkívül gyorsan reagált (Márió egyébként megemlítette, hogy bizonyos jónak tűnő mentoráltakért némi kapkodás is volt a mentorok között). Potozky László  a mentoráltra tett hatást emelte ki, és azt, hogy szerencsés volt, mivel Zsombor már sok mindent ösztönösen is tudott, így csak kvázi „finomhangolást” kellett végezni a szövegeken. Emellett a mentor arról is beszélt, hogy akkor volt igazán elégedett, amikor egy szövegen keresztül látta, hogy Zsombor valamilyen olvasmány hatása alá került, de nem tudta megmondani, hogy mi inspirálta az alkotót: a kapott hatást beépítette saját hangjába, ami ezáltal még gazdagabbá vált, ugyanakkor egyediségét nem veszítette el. Az első kört felolvasás zárta le, ahol Zsombor egy rövid, de tartalmas novella élményével ajándékozott meg minket, majd a többi mentorált lírai alkotásait hallgathattuk meg.
Rövid szünet után Gács Anna három másik mentort, Csutak Gabit, Simon Mártont, és Fehér Renátót kérdezett a hálózatról tágabb, általánosabb kérdésekkel. Többször említették a KMTG (Kárpát-Medencei Tehetséggondozó) és a vele kapcsolatos kormányzati kultúrpolitikát, ami ellen létrejött alternatívaként maga a hálózat. Mindhárom beszélgetőpartner kiemelte, hogy a kezdeti, jellemzően politikai felhang és lendület hamar átment megalapozott, higgadt szakmai munkába, ami magas színvonalú szövegeket, és mögöttük gyorsan fejlődő, jelentős szakmai potenciállal rendelkező alkotókat jelent. A munkamódszer kapcsán Simon Márton az első negyedévben szigorúan tartotta magát a kidolgozott tervhez, majd átkapcsolt spontán akció-reakció szintre, mivel a „japános-poroszos” munkarend nem illett a folyamathoz. Csutak Gabi ehhez képest betartotta az előre eltervezett mérföldköveket, amíg Renátó a két említett módszer közé pozícionálta magát.
Megfogalmazódott, hogy a Mentorhálózat azért Független, mert semmilyen állami vagy magán jellegű támogatást sem fogadnak el, mivel a támogatások terén – ahogy azt Fehér Renátó kiemelte –,

lassanként oda jutunk: nem tudhatjuk, melyik támogatás van állami kézben, és melyik nem.

A kezdeményezés eredménye azonban megkérdőjelezhetetlen: mindegyik mentor (egyébként ez így volt az első körben is) hatalmas sikerként könyvelte el a mozgalmat, és azt a munkát, amit választottjaival véghezvitt az elmúlt évben. Némi negatív felhangként visszautaltak az irodalmi körökben is tapasztalható abúzus, és az ez ellen megfogalmazódott #meetoo kezdeményezésre: Gács Anna aggodalmát fejezte ki, hogy vajon az ilyen irodalmi tehetséggondozó körök nem lehetnek-e újabb fórumai a szexuális zaklatásnak? (Lásd kapcsolódó írásainkat és interjúinkat a Stádium-ügy kapcsán itt. - Megj. szerk.) A mentorok egyöntetűen kifejtették, hogy mivel mentor-mentorált kezdetektől egy bizalmi kapcsolat (ami a publikum előtt alakul ki), így nem elképzelhető, hogy ilyen jellegű viszony alakuljon ki, Gács Anna pedig maga is megemlítette:
az írószervezetek (Szépírók, FISZ, JAK) között egyeztetés kezdődött, hogy a visszaélések és zaklatások elkerülését, valamint az azok ellen való fellépést milyen formában tudnák az irodalmi közélet és a szervezeti profil és felelősségvállalás részévé tenni.
A beszélgetés végül a hálózat jövőjéről folytatott eszmecserével zárult: mindegyik mentor reményét fejezte ki, hogy

ez a kezdeményezés folytatódik,

ugyanakkor a hálózat félig spontán jellege miatt az intézményiség lehetősége egy olyan kérdés, amiről a tagoknak maguknak kell dönteniük a jövőben.


A szegedi estről itt olvashattok a Tiszatáj Onlineon:
Születésnap – a Független Mentorháló egy éve
2018.02.21 - tiszatáj
FELOLVASÓEST A GRAND CAFÉBAN


Egy évvel ezelőtt alakult meg a kultúrpolitikában zajló folyamatok hatására a Független Mentorhálózat névre keresztelt kezdeményezés, amely az államilag finanszírozott (így kizárólagosan támogatandónak kikiáltott) Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely megalakulására mintegy válaszul, szigorúan önkéntes alapon kívánt alternatívát nyújtani a szépirodalmat művelni vagy értelmezni akaró fiatalság számára.


VITA 
AZ ÁLLAMI 
IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
IDŐRENDBEN  
A DRÓTon
„Nagy port vert fel a hír, amely szerint az állam 150 milliós tőkével kft.-t alapít irodalmi tehetséggondozás céljából, a pályakezdő szépírók segítésére, „bevezetésükre a szépirodalomba". A Népszabadság az érintettől megtudta, hogy a kezdeményezés ötletgazdája Orbán János Dénes költő, aki a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. irodalmi-szakmai vezetője lesz majd.” - írta meg Vári György a Népszabadságban 2015 január 13-án. A cikk hatására Krusovszky Dénes költő Facebook bejegyzésében kelt ki az Orbán János Dénes ellen, amely kapcsán megkérdeztük Orbán János Dénest, hogy mit gondol az elmondottakról. 
 
Orbán János Dénes után, aki a kezdeményezés ötletgazdája, és a Kft. irodalmi-szakmai vezetője lesz, Gaborják Ádám - a József Attila Kör elnökének kérdéseinkre adott válaszait olvashatjátok.
 
A DRÓT „fel nem tett kérdéseit” Krusovszky Dénes tette fel és Orbán János Dénes pedig válaszolt rájuk. Íme a két Dénes, a két költő vitája a 150 milliós tehetségkutatásról. A párbeszéd és a nyitottság reményében tesszük nyilvánossá a DRÓTon.  - DÉNES kontra DÉNES - Krusovszky Dénes és Orbán János Dénes vitája a DRÓTon
„Országunk illiberális demokrácia, bármit is jelentsen ez, és a fogadóóra intézménye legfeljebb a kádári értelemben működik.” - Vita zajlik egy új, 150 milliós állami irodalmi projekt létrehozása kapcsán Krusovszky Dénes és Orbán János Dénes (OJD) között. A vitához most az artPortal szerkesztője, a 0m2 és a Műértő munkatársa Nagy Gergely újságíró és író kívánt hozzászólni a DRÓTon, egy merőben más szempontot felvetve. -
Kollár Árpádnak - a Fiatal Írók Szövetsége elnökének - azt a három kérdést tettük fel, amit Gaborják Ádámnak - a József Attila Kör elnökének - is. Megkérdeztük, hogy mit gondol Krusovszky Dénes észrevételeiről a 150-millós támogatással kapcsolatban? Szerinte is „itt egy érdekkör, egy ízlésvilág kerül kizárólagos helyzetbe”? Továbbá, hogy tervez-e valamit ezzel kapcsolatban a szervezet, amit vezet? Válaszát a DRÓTon olvashatjátok.
Hatalmas és szövevényes vita bontakozott ki a DRÓTon (is) a 150 milliós állami irodalmi projekt létrehozása kapcsán. Orbán János Dénes, Krusovszky Dénes, Gaborják Ádám (JAK), Nagy Gergely és Kollár Árpád (FISZ) után: Kele Fodor Ákos írását olvashatjátok arról, hogy vajon milyen is lehet az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának pedagógiai koncepciója?  -
„Mi, alulírott, egymástól független fiatal alkotók, úgy látjuk, az akadémia egyik célcsoportját képezzük; ez idáig nem volt lehetőségünk kifejteni észrevételeinket, kérdéseinket és kéréseinket...” - az alábbi közleményt nem a József Attila Kör, nem a Fiatal Írók Szövetsége, hanem néhány tucat, még egymástól is független, fiatal író adta ki. Tanulságos. A felhívást az értintetteknek továbbítottuk, és most a DRÓTról ti is továbbadhatjátok. Vajon lesz-e ezután nyílt, személyes párbeszéd?  -
„Úgy gondoljuk, hogy akkor érdemes beindítani egy tehetséggondozó programot, ha az nem az évek-évtizedek óta átláthatóan, szakmai mechanizmusok alapján működő hasonló intézmények kárára jön létre.”- Az elmúlt időszakban komoly vitákat generált a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. alapítása és elindulásával kapcsolatos hírek. Az ügy kapcsán a József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetsége és a Szépírók Társasága 2016. január 19-én közös levelet nyújtott be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter részére. A levél teljes terjedelmében olvasható a DRÓTon is.
Nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is elég nagy hullámokat vetett a 150 milliós tehetséggondozás híre. Íme Sántha Attila írása, aki tagja volt az Előretolt Helyőrség nevű irodalmi csoportosulásnak, 2002–2005 között pedig az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) vezette. -
„...ez nem csak a fiatal írónemzedék számára etikai kérdés, ez nem csak az ő ügyük és felelősségük, hanem mindannyiunk közös ügye.” a 150 milliós állami tehetséggondozás eddig szövevényes vitáját Bodnár Zoltán foglalja össze és nem csak kemény kritikát fogalmaz meg, hanem megoldási javaslatot is tesz. -
„Azt szeretném mondani: Bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű.” A 150 milliós állami tehetséggondozás eddigi szövevényes vitáját Bodnár Zoltán foglalta össze, amire most Orbán János Dénes válaszol.
Orbán János Dénes megkérte Krusovszky Dénest, hogy tegye fel neki újra a kérdéseit, majd pedig válaszolt rá. Most a DRÓTon olvashatjátok a teljes beszélgetést, a két Dénes, a két költő vitájának második fordulóját a 150 milliós tehetségkutatásról, melyben szinte minden apró részletre kitérnek. 
Az egyik probléma szerintem az, hogy a jelenlegi is egy kontraszelektív és elitista, ha tetszik: udvari modell, s az eddigi struktúra sem volt politikailag feddhetetlen. - az Új Nautilus főszerkesztőjének, az erdélyi Borbély Andrásnak esszéjét olvashatjátok a DRÓTon, melyben a szerző merőben más szemszögből vizsgálja az irodalom, az író- és költőképzés, irodalmi művek létrehozásának állami, vagy éppen magán mecenetúrját.
Kormánypártira is megrímelek, / Ezt csináljátok utánam, slammerek!” Mihálycsa Erika - a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, műfordító - küldött egy kis bohózatot, amely az Orbán János Dénes tehetséggondozó Káeftéje körüli, részben a DRÓTon is zajlott, vitához kapcsolódik.
 
Az irodalmi életet felkavarta a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft létrejötte. Annak körülményei szerteágazó, többkörös vitát szültek. A Fiatal Írók Közleményének aláírói nyílt vitára hívta a tehetséggondozókat és az írószervezeteket. A vita Budapesten, az ELTÉn zajlott, március 4-én. Videónkban a közel három órás, parázs vitából megpróbáltuk a legfontosabb pillanatokat kiemelni.
 
A sajtóközleményben olvasható a mentorok és a pályakezdők teljes névsora. 
 
Merő kalandvágyból vagy patriotizmusból maradjunk Magyarországon? Mi a helyzet a kortárs magyar irodalom támogatásaival? Mi van a Kárpát Medencei Tehetséggondozó Kft-vel és a Magyar Művészeti Akadémiával? Miért lenne fontos, hogy normális közbeszéd alakuljon ki az irodalomról és életről? Pion István beszélgetett a Lánchíd Rádióban R. Kiss Kornéliával és Weiner Sennyey Tiborral - lapunk főszerkesztőjével - ezekről a kérdésekről, amit ezen a linken visszahallgathattok.
 
Az Orbán János Dénes vezette íróakadémia 2016-os létrejötte és 150 milliós állami támogatása az egyik legnagyobb vitát váltotta ki a kortárs magyar irodalom résztvevői között az elmúlt évben. 2017-ben 400 millióból gazdálkodhatnak. Részletek és kapcsolódó előzmények a DRÓTon.
 
Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a magunk szerény módján, 400 Ft adománnyal szeretnénk hozzájárulni a KMTG íróakadémiájának működéséhez, remélve, hogy ez a támogatás is cél szerint fog hasznosulni, vagy valamely módon hozzájárul a KMTG vezetősége és mentorainak fáradságos munkájához. Az adományt a JAK a mai napon átutalta a KMTG bankszámlájára. - írják a JAK közleményében. A teljes közleményt és az előzményeket itt olvashatjátok a DRÓTon.
 
...mert ha ez így megy tovább, akkor a magyar irodalom, amelyben egyre inkább magányos emberek vannak társak és közösség nélkül, ellehetetlenül. – Pion Istvánnal beszélgettünk a „Kezdjük el kicsiben! – demonstráció a kortárs magyar irodalomért” demonstráció szervezőjével és a petíció kezdeményezőjével.
21
A résztvevő mentorok vállalják, hogy egy évig ingyen követik egy fiatal tehetség irodalmi munkáját, és – közös megállapodás alapján – rendszeres szakmai konzultációval segítik további fejlődését. A leendő mentorált – híven Ijjas Tamás eredeti felhívásához – 17 és 30 közötti, kötettel nem rendelkező pályakezdő, akinek pályázati anyagát (10 oldalnyi verset vagy szépprózát) 2017. január 31-ig kell eljuttatnia az általa kiválasztott mentornak. A mentorok február 8-án közlik döntésüket a pályázókkal.
 
22
Tavaly nagyjából 550 milliót, idén már 1,4 milliárdot kapott az állami írópalántázó. Demeter Szilárd - az utóbbi időben leginkább reflektorfénybe került erdélyi író, filozófus - lett a KMTG által gründolt Előretolt Helyőrség című, 260.000 példányban - így a legnagyobb példányszámban nyomtatásban megjelenő - magyar irodalmi lap újdonsült főszerkesztője. Megkerestük Demeter Szilárdot, hogy megkérdezzük, hogy ki ő, honnan jött, mi a véleménye a kortárs irodalomról, politikáról, és hogy mire kell és hogy elég lesz-e ez a pénz?
 

 



 

  • Független Mentorhálózat
  • Budapest
  • Magvető Café
  • Szabadság?