Vajon milyenek voltak költőink és íróink régen édesanyjukkal? Weöres Sándor, Békássy Ferenc, József Attila, Hamvas Béla, Sütő András és Nagy László szerepel édesanyjukkal fotóinkon.
Weöres Sándor szüleivel 1910 környékén.
Békássy ferenc édesanyjával és testvéreivel 1915-ben. (A fotó a Petőfi Irodalmi Múzeum képarchívumából való, ez az első közlése.)
József Attila 14 évesen a Mamával és Etus nővérével.
Hamvas Béla és szülei az újlipótvárosi Wahrmann Mór utcában (ma Victor Hugó utca) az 1920-as évek végén.
Nagy László költő édesanyjával 1975-ben.
Vannak emberek, akik nem elsősorban a szavaikkal vagy az egyébként jól elvégzett munkájukkal, hanem pusztán a lényükkel építik a világot, napról napra, találkozásról találkozásra. Ha már megadatott nekem, megköszönném. Most, mielőtt még késő lesz. - Lapunk alkotó szerkesztőjének, Stenszky Cecíliának a "Média a családért" pályázaton közönségdíjas írása.
„A nők elnyomása a férfiakat is megalázza"
beszélgetés Kiss Judit Ágnessel
Mit ér az ember, ha nő? Mit jelent nőnek lenni? Mihez kezdhet az ember ma Magyarországon nőként? A 7nő című beszélgetés sorozatunk első vendége Kiss Judit Ágnes költő volt. Beszélgetésünk szerkesztett változatának első részét olvashatjátok a DRÓTon.
„A nőtől elvárt szerep ma már nem olyan egyértelmű”
„Nem akartuk lemásolni az előző generációt, a szüleink mintáját, mert más emberek, más személyiségek vagyunk más időben, más korban.” – anyaságról, építészetről, marketingről, tudatosságról, a lelkiség fontosságáról beszélt a DRÓT második 7NŐ estjén Pém Ildikó, a BORD Építész Stúdió építésze és kommunikációs vezetője.
„...végül mégsem feledtem: hogy hogyan / hordtál, szültél és ringattál anya. / Hogy vér vagyok a véredből / és hús a húsodból, hogy életet adtál / kimondhatatlan lehetőséget, / hogy ember lehessek.”- egy különleges és kivételes alkalomból a DRÓTon most Weiner Sennyey Tibor anyaverseit közöljük, Szarka Fedor Guido illusztrációival.
- Látható